Folia archeologica 13.

Gábry György: Marie Antoinette aranyhárfája

270 Gábry György 86. ábra Ez a nagybecsű nyom­tatvány, amely egyik ismert Cousineau-hárfán sem fedez­hető fel és sejthetőleg cégé­nek reklám-cédulája volt, sokat elárul a mester műkö­désének adataiból. Minde­nekelőtt tudósít arról a ki­terjedt üzleti tevékenység­ről, mely Cousineau nevét Európa-szerte megbecsült f irmává avatta a század­forduló idején; említi két egymást követő címét (ezek rendszerint ritka és nehezen megállapítható adatok emes­tereknél); idézi kiadványát, melynek felkutatása e téma soronkövetkező feladata kell legyen, és végül — ez nem kevésbé fontos adalék — a cég megnevezésében szereplő „Père et Fils"­kifejezés értékes eligazítást nyújt a hangszer keletkezési idejének hozzávető­leges megállapításához. Próbáljuk meghatározni, a rendelkezésre álló források alapján, Cousineau mester hangszertörténeti helyét és jelentőségét, amely további elemzésünk ré­szére támpontul szolgálhat. H. Havard ismert kiadványa 4 Cousineau-t a század legnevesebb hangszerkészítői közt említi — „Citons encore, parmi les facteurs dont les harpes furent en grande réputation du XVIII e siècle, Salomon, Nader ­mann, Holtzmann, Cousineau , Louvet et Kruppe" — és egykorú újságokból 5 közli hárfáinak korabeli árát. Mindez arra utal, hogy e mester valóban előkelő helyet foglalt el az akkori idők iparművész-társadalmában. Ha azonban el­olvassuk Fétis kitűnő életrajzi sorozatának vonatkozó cikkét, 6 további részletek is előtűnnek Cousineau tevékenységéről; nemcsak a kor egyik legkiválóbb mestere, akit az Udvar is kitüntet figyelmével (hisz a fentebb idézett „legjobbak" közül nem egy nyerte el ezt a kegyet), hanem elsősorban is teremtő fantáziájú, sokoldalúan kísérletező konstruktőr, a modern értelemben vett kettős-pedál­hárfa gondolatának első letéteményese. Nem kevesebbről van itt szó, mint egy másfélszázados plágiumról, mely Cousineau nevét — annyi más sorstársával 1 Dictionnaire de l'ameublement. П. (Paris é. n.) 1149. 5 Uo. „Annonces, affiches et avis divers." — „Les bonnes harpes de Cousineau variaient entre 12 et 15 louis..." 6 Fétis, F. J., Biographie universelle des musiciens. (Paris 1875) Cousineau­címszó: -— „Cousineau (Pierre-Joseph), professeur de harpe, luthier et marchand de musique à Paris, naquit dans cette ville vers 1753. En 1782 il fabriqua des harpes avec un double rang de pédales, pour moduler facilement dans tous les tons; mais ce perfectionnement, qui depuis lors a été reproduit avec avantage par M. Dizi, à Londres, et par M. Érard, à Paris, n'eut point alors de succès, parce que les difficultés d'exécution rebutèrent les artistes et les amateurs, et parce que la musique, qu'on jouait sur cet instrument était trop simple et trop facile pour qu'on eut besoin de ce double rang de pédales. En 1788 M. Cousineau obtint le titre de luthier de la reine, et fut nommé harpiste de l'Académie royale de musique. Il a occupé cette place jusqu'en 1812, ou il a été admis à la re­traite. . . En 1823 Cousineau quitta le commerce de musique et la lutherie. Il mourut l'année sui­vante."

Next

/
Oldalképek
Tartalom