Folia archeologica 13.

Korek József: Neolitikus telep és sírok Dévaványán

Neolitikus telep és sírok Divaványátt 15 tárt sártói teleprészt, igen tanulságosnak bizonyulnak a metszetek. (4. ábra) A tiszai településeknél ismételten megfigyelt jelenség, hogy a ház alapozására agyagot hordtak fel.

1

4 így készült maga az alap, amelyet vagy ledöngölnek, vagy esetenként le is tapasztanak, függetlenül a tüzelőhely külön lesározásától. Általános szokás a többször megújított telepeknél, hogy a törmeléket elegyengetik és efölé kerül az új sározás. Ez a jelenség igen szemléltetően mutatkozik Sártón. A talaj rétegződése: 0—20 cm között porhanyós humuszréteg, amely alatt a kultúrréteg következik. Az I. felületben az AB metszetben 80 cm, az AC metszetben 80, az A

2 F metszetben 100, a CC

2 metszetben 85 cm mélyen kultúrréteg alatt ártéri agyag jelentkezett. Az ártéri agyag megismétlődött a második kutatóárokban kissé mélyebben, 120 cm mélyen, amely megfelel az I. felület és a 2. árok közötti szintkülönbségnek. Az I. felület a lejtős oldalon fekszik, míg a második árok a két halom között a platón. A rétegződésből világosan látszik, hogy ezen a területen a neolitikus település előtti felszín a mainál 100—120 cm-nél mélyebben volt. A réti-agyagos talajban régészeti anyag már nem fordult elő, kivéve az altalajba benyúló gödröket. Az egyes települési szinteket a profilban jelentkező felhordott agyag-zónák jelzik. Az első felület A

2F profilja közel egymáshoz felhordott szinteket mutat, 42, ill. 70 cm mélységben, CCj profil összevág vele: a két szint azonos mélységben jelentkezik. Áz FjF profilban szintén megvan a kettős sározás. így az I. felület rétegződését vizsgálva három települési szint állapítható meg. A legfelső ház 30 cm, a középső 40, a harmadik 70—75 cm-en volt, amelyet még megelőzött az első település maradványa, amely közvetlenül az akkori altalajra telepedett rá. A második árok metszetében is két határozott települési szintet lehet látni, ami megfelel az I. felület második és harmadik szintjének. A két felület egymástól 200 m-re fekszik, az azonos szintmagasságok azt mutatják, hogy a telepnek ezen a részén egykorban lejátszódott nagy pusztulásával kell számolnunk. Az első felület legfelső szintjében mutatkozó házalapot összevetve a metszetekkel, megállapítható, hogy a cölöplyukak nem a legfelső települést jelentő házhoz tartoznak, hanem a második, illetőleg a harmadik házhoz. Ezek rongált állapota nem teszi lehetővé teljes kiterjedésének megállapítását, de az a körülmény, hogy az ásott cölöplyukak függőlegesek, annyiban jelent új megfigyelést a neolitikus házkutatásban, hogy számolnunk kell függőlegesen ásott tartóoszlopokkal, melyek megjelenése a vonaldíszes kultúra háztípusával kapcsolatos. Alátámasztják e megállapítást a vonaldíszes kerámiának a háztípusai, a közép-európai idősebb lineáris kerámiában,

1

5 de nem mondanak ellent a zselinovcei csoport települési formái sem, ahol a jellemző gödörrendszer mellett a szegletesedő alaprajzú cölöplyukkal ellátott épületek is jelentkeznek.

1

6 RÉGÉSZETI LELETEK A házalapon a pusztulás során bezuhant sártapasztól összeroskadt és a magas hőfokú tűz miatt apróra összetöredezett edények feküdtek. 1. Félgömb formájú, vékony falú, fényezett, sárgásbarna színnel. (I. t. 5.) Ma: 9, szá: 8,3, fá: 4 cm. (Ltsz. 60.35.29.) 2. Vékony falú pohár össze nem állítható cserepei. 3. Félgömb formájú 1

4 Lebő, Korek ]., i. m. 135. 1

5 Quitta, H., Die bandkeramische Siedlung Zweckau-Hart. AuF 3(1958) 177 179. Győr, pápai vámházi telep. Mithay Sándor feltárása, publikálatlan.