Folia archeologica 13.

Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zár-mechanizmusok fejlődése a XV. században

168 Temesváry Ferenc hetjíik.

3

2 Alakjuk évszázadokon keresztül többnyire a hossznégyszög, vagy megközelítőleg szabályos téglalap alakot követte. A nagyvázsonyi ásatásokon előkerült példányok — bár kidolgozásuk és felépítésük igen kezdetleges — ezen típuson belül a fejlettebb példányokat képviselik. Lényegében azonos tudományos értékűnek tartjuk Dr. Bálint Alajos nyársapáti feltárásait, ahol a szerkezeti rendszereknek fentebb ismertetett típusai már kimutathatók. Úgyszintén igen jelentősek Leszih Andor ásatásai is, amelyek ha kisebb tudományos értékkel is, de igen gazdag anyagot eredményeztek. A megfigyelések szerint a legelső példányoknál a mozgó alkatrészeket összefogó vékony boríték külső felülete teljesen sima. (56. ábra 6.). A XV. század folyamán megjelent a lakatok külső oldalán a kulcsház. Ennek elhelyezkedése, mint ezt a nagyvázsonyi pálos kolostor pénzzel datált példánya is igazolja, a lakat baloldalán,tehát a borítékon aszimmetrikusan figyelhető meg.

3

3 A XVI. század folyamán a lakatok alapvető formájukat megtartották, azonban, mint ezt a vázsonyi lakatok esetében is látjuk, a kulcsház megkezdte vándorlását a lakat középpontja felé. A XV. században oly gyakori dülény alakját a XVI. század közepén véglegesen elveszti és hengeres alakot vesz fel. A dolgozatunkban bemutatott lakatok borítéklemeze rézzel forrasztott. Kidolgozásuk, a lemezek kiszabása mutatja, hogy primitív formában, tucatmunkában készítették, elsősorban a jobbágyok, egyszerűbb emberek számára. Az N.57.154. szám alatt beleltározott nagyvázsonyi lakat hosszúsága 44 mm, magassága 50 mm, míg a mozgó alkatrészeket összefogó lakattest magassága 25 mm. Ezeket a méretadatokat, ha egybevetjük a dülény alakot utánzó kulcsházzal rendelkező lakatok méretadataival, azonnal szembetűnő az arányok eltolódása. A korábbi típusok kulcsházainak magassága alig érte el a 10 mm-t, ugyanakkor a század végén, de a XVI—XVII. század folyamán különösen ennek magassága már a 20—25 mm-t is nagyon megközelítette. A hasonló típusú lakatok vizsgálata azt mutatja, hogy a kulcsházból 2—3 mm vastag „zárköldök " áll ki, átlagosan 2 mm-rel kijjebb a kulcsházat borító lemez síkjánál. Ezeknél a lakatoknál még egyáltalán nem találkozunk kanyarékos köldökkel, s ami a biztosítást szolgálja az nem egyéb, mint a kulcsház alakos kiképzése. A lakatok kengyelét átlagosan 2 mm vastag és 8—10 mm széles egyszerű lemez képezi. Ezen lakatok szerkezeti mechanizmusa, az évszázadokon át egyik leggyakrabban alkalmazott megoldást követi. E primitív szerkezeti rendszer fő kellékei: a rugó — elhelyezését többféle megoldásban találjuk —, a nyelvszár a nyelvcsappal és a bújtókkal, valamint a zárköldök. A felerősített, kissé elvékonyodó köldök mellett egy, esetleg két bújtó alatt húzódik a lakat főtengelyével párhuzamosan a lakat nyelvszára. (54. ábra 15—16.) Ennek egyik oldala derékszögben meghajtott, kissé megvastagított felületével az alkatrészeket mozgató rugóra fekszik fel. Amikor a köldök 3

2 A hossznégyszög alakú lakatok XV. századi meglétét igen gazdag anyaggal tudjuk bizonyítani. A konstanci zsinatot ábrázoló metszeten (1414—1418) ugyanúgy megtaláljuk, minta száz évvel később 1510-ben készített 13 Segítő Szentet ábrázoló Garamszentbenedek-i festő alkotásán. Feltevéseink szerint — bár hiteles ásatási anyaggal nézeteinket alátámasztani pillanatnyilag nem tudjuk — ezeknek meglétével már a XIV. században is számolnunk kell. 3

3 A kulcsház aszimmetrikus elhelyezkedését igazolja a visegrádi királyi palota alsó udvarából felszínre került anyag is. Ltsz. 5/1-1943,5/2-1943.—• Ezúton mondok köszönetet Éri István múzeumigazgatónak, aki a nagyvázsonyi Kinizsi vár feltárt lakatosipaii anyagát és rendkívül hasznos megfigyeléseit rendelkezésemre bocsátotta.