Folia archeologica 13.

Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zár-mechanizmusok fejlődése a XV. században

Kulcstipusok és z^r-mechanizmusok fejlődése 165 Az egyszerű bross alakú lakatoknak egyik legszebb példányát a Fejér megyei bronzlakatunk képviseli. 2 7 (50. ábra 3.) A sokszegletű lakattest külső felületén csillagos kiképzésű díszítő motívumokat láthatunk. A vas lakatok­kal ellentétben, a kulcslyuk itt nem a lakat tetején van, hanem a lakat oldalára helyeződött át, és egykori helyét gótikus pártasor foglalja el. Reteszes rendszerű szerkezetének nyitása egyszerű bronzkulccsal történt. Feltevésünket, hogy ez a rendszer már a XV. században megvolt, alá­támasztja a visegrádi ásatások alkalmával előkerült lakatnyelv is. 2 8 A XV. századi szerkezeti rendszereknek külön típusát az ún. béklyó­lakatok képviselik. Ezek a lakatok a legtöbb esetben hengeres idomúak, olda­lukon merevítő bordákkal erősítve. Kengyelük külön kengyelcsukló csapon mozog. Reteszes szerkezeti rendszerük nyitását egyes példányoknál csúsztató­kulcs (50. ábra 4.), míg másoknál — a későbbi századokból is oly jól ismert — tolókulcs biztosította. 2 9 Bár nem tartjuk korabeli darabnak a Bihar megyei Less községből származó, 1349 évvel jelölt lakatunkat, 3 0 valószínűnek tartjuk azonban, hogy egy céhszer­vezetben készült, XIV—XV. századi munka másolatáról van szó. (50. ábra 1.) A béklyó-lakatoknak külön csoportját képviselik a spirálrugós lakatok. Ezeknél a lakatoknál a hengeres test középpontjában a lakat fő tengelyével pár­huzamosan központi vasmagot figyelhetünk meg erőteljes rugózattal egybe­építve. A vasmag, amely valójában a lakat nyelvszára külső felületén egy be­kezdésű, ráforrasztott, magas emelkedésű spirálmenettel ellátott. Ennek meg­felelően a kulcsot csavarvonalas kidolgozású, spirálmenetes hüvely képezte. 31 A lakat nyitásakor a kulcsot a menetes vasmagra csavarták, s amikor a kulcs vállpereme elérte a lakat oldalát, a vasmag, tulajdonképpen a nyelvszár, a vele egybeépített nyelvcsappal — nyugalmi helyzetéből kimozdulva kireteszelt. Záráskor a kulcsot ellenkező irányba kellett forgatni. Ekkor a nyelvcsap rugója hatására ismét felvette nyugalmi állapotát, amely egyben a lakat reteszelt álla­pota is. A XVI—XVII. századi magyar falu és város anyagi kultúrájának feltárása­kor igen jelentős számban kerültek elő olyan lakatok, amelyek hossznégyszög, háromszög, csónak, valamint a későbbi századokból is jól ismert tornyos la­katok alakjait utánozzák. (53—54. ábra) Bár a jelzett típusok nagy mennyiség­ben kerültek elő, tudományos feldolgozásuk csaknem minden esetben el­maradt. Az ásatási, művészeti és kisebb mértékben okiratos anyag tanúbizony­sága szerint a hossznégyszög alakú lakatok feltűnési idejét a XV. századra te­2 7 Ltsz. 1914/156-2. 2 8 E lakatszerkezet valójában nem béklyó-lakat tartozéka, hanem vasból készült bross lakat szerkezeti rendszere. Ltsz. Visegrád (királyi palota) 28/9-1936. A parti toronyból előkerült szer­kezetnek csak képét ismerjük. (Ltsz. 14/12-1937.) Feltételezhető, hogy ez közönséges béklyó­lakathoz tartozott. 2 9 A béklyó-lakatok meglétét az ásatási anyagon kívül igazolja az Esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében őrzött B. E. mester 1494-ben készített „Segítő Szentek" című fest­ményének ábrázolása is. 3 0 Ltsz. 1853/43-1. Magyar Nemzeti Múzeum. 3 1 A XVII—XVIII. század folyamán a csavarvonalakat gyakran a kulcs külső felületére dolgozták rá. Ebben az esetben a lakatban találjuk az egy bekezdésű, magas emelkedésű csavar­vonallal ellátott menetes hüvelyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom