Folia archeologica 13.

Korek József: Neolitikus telep és sírok Dévaványán

12 Korek József megfigyeléseket jelent. A legjobban átkutatott Hódmezővásárhely,

9 Lebő,

10 Szegvár-Tűzköves

1

1 lelőhelyek adatai alapján több házváltozatot ismerünk. A dél-alföldi telepeken az eddigi megfigyelések szerint legáltalánosabb a földbe süllyesztett nyeregtetős, szegletesedő alaprajzú ház. Az eddig feltárt házaknál a vázat tartó oszlopok helyét nem tudtuk megfigyelni. A hiányosság okául a vastag humusztakarót jelöltük meg. A nyeregtetős, alig süllyesztett házaknál valóban nincs is szükség a szelemenfákat mélyre ásni. A sártói ház abból a szempontból jelent újat, hogy ásott cölöplyukaival a függőleges falú háztípushoz tartozik.

1

2 Függőleges falú házat eddig is ismerünk a kökénydombi 1940. évi ásatás megfigyeléseiből,

1

3 de ott a cölöphelyek hiánya a sárból készült fal rekonstrukciójára engedett következtetni. A sártói ház formája aránytalanul keskeny téglalap, hossza 7, szélessége 2 m. Tengelye É—D-től 30°-kal tér el Ny felé. (3. ábra) A ház alaprajzának meghatározásában a patics kiterjedése, a tapasztás és a cölöplyukak adnak eligazítást. A házhely D-i részén apró paticsok feküdtek, legtöbbjük nád, ill. vesszőlenyomatos volt. A középső részen a tapasztás felett vastag paticsréteg feküdt, az É-i végén ismét lazább, apróbb sártapasz-omladék fedte a helyenként megmaradt tapasztást. Ezen a részen a ház L-alakban kiszélesedett. Itt 180 cm nagyságú területen észleltünk ugyanolyan összetételű omladékot, mint a ház D-i részén, amely még 1 m-re kiterjedt rögök alakjában. A tapasztás egyenlő mélységben 3 helyen jelentkezett; a ház középső részén nagyobb foltban. Szélei egyenetlenek, kikopottak, kitöredezettek. Különösen a D-i részen volt igen erős, vastag tapasztás, ahol vastagsága a 4 cm-t is elérte és igen erősen át volt égve. Ez a tapasztáson levő tűzhely helye lehetett, nagysága 160x120 cm. Teljesen sima és erősen repedezett volt. A tapasztás többi része 2—3 cm vastag volt és csak a ház leégésének égési nyomait viselte. A tapasztás majdnem kitöltötte a házalap teljes szélességét. Az L-alakú részen két kisebb folt maradt meg 120x60 és 40x20 cm területen. A ház szerkezetére és alaprajzára a megtalált cölöplyukak helyei adnak további támpontokat. Két párhuzamos sorban feküdtek. A K-i sor első cölöpgödrének mélysége 155 cm, 75 cm-re nyúlt a házalap szintje alá. Ovális alakú, lapos aljú, átmérője 40 cm. Távolsága az első oszlophelytől 4,20 cm. Ez megközelítőleg kör alakú, 45 cm átmérővel, 70 cm-es fenékmélységgel. A harmadik cölöphely a ház É-i részén került elő, a középsőtől 280 cm-re. Ovális, átmérője 60x40 cm, mélysége a házalap alatt 62 cm. A második sorból mindössze két cölöplyukat találtunk meg, ezek is kör alakúak, 38, illetőleg 56 cm átmérővel, 110 cm és 109 cm mélységgel. A cölöphelyek megközelítően egyforma átmérője és mélysége az egy időben történt lemélyítést igazolják. A felső szint házalapjának a megtalált cölöplyukakkal való összefüggését megnehezíti az a körülmény, hogy a többszöri település, ill. megújítások miatt a házalap rongált, hiányos állapotban került elő. Általában a legfelső és a legalsó települési szint, az utolsó és első megtelepülés objektumainál várhatunk jól körülhatárolt alapot. Ha ebből a szempontból nézzük a fel3 Banner /., Dolg. 5(1929) 56—75. 1

0 Korek /., i. m. 145. 1

1Csa/og J., Acta Arch. Hung. 9(1959) 96—100. 1

2 Cölöphelyeket észlelt Trogmayer О. Lebőn az „A" szelvényben. A 4—25 cm-es cölöphelyek karótól származnak, s vesszőfonatos oldalfalra mutatnak: i. m. 21. 1

3 Banner /., Dolg. 17(1941) 176, 178.