Folia archeologica 13.

G. Sándor Mária: Adatok a középkori csontgomb- és gyöngykészltéshez

144 G. Sándor Mária 41. ábra folyamatok megegyeztek a középkori rózsafüzérkészítőt ábrázoló képen látottakkal. A kérdés most már az, hogy milyen esztergát használtak fenti darabjaink megmunkálásához. Az egyes tárgyakon látható megmunkálási nyomokból arra következtethetünk, hogy azok kézi vonós esztergán

1

0 készülhettek. Ezt látjuk a XIV. és XV. századi német páternoster készítőt ábrázoló miniatúrán is. Az a tény, hogy a budavári anyag legnagyobb része hulladék, műhely létezését sejteti. A továbbiakban most már az a kérdés, hogy ez, illetve ezek a műhelyek hol és mikor működhettek? A budai várpalota területén előkerült kilyuggatott csontlapok lelőhelyeit végigtekintve azt látjuk, hogy a középkori palota területén elszórtan, különböző helyeken és rétegekben kerültek elő. Ezek közül öt darab

1

1 a Csonkatotony melletti borospince XIV. század végi betöltéséből Róbert Károly és Mária pénzeinek kíséretében került elő. "Történetérc nem kívánok kitérni, mivel az alább idézett munkák ezt már feldolgozták. Erdélyi I., Arch. Ért. 83(1956) 46—50.; Méri 1., FA 6(1954) 109—110. 1

1 Vármúzeum, ltsz. 51.2485, NUP. 7. réteg. Vármúzeum, ltsz. 51.2486,87 NUP. 7. réteg. Vármúzeum, ltsz. 52.376.1,3. NUP. 7. réteg. Vármúzeum, ltsz. 52.376.2. NUP. 7. réteg. Vármúzeum, ltsz. 52.3289. NUP. Íja réteg. GerevtchL., Arch. Ért. 79(1952) 155. Holl 1., BpR 18(1958) 225—226.