Folia archeologica 13.

Kádár Zoltán: A nagyszentmiklósi kincs triumfális képtípusainak eredetéről

A na

sys

^entmikl

osi kincs triumf

ilis képtípusainak eredetéről 123 Az Avesta-i szövegekben (Yäst 15,12; 19,29) viszont egy másik mitikus őskirályról, ill. ősemberről, Tachma Rupá.-tó\ (Urupi), mondják el, hogy „. .. minden ördögöt és embert, minden varázslót és boszorkányt legyőzve" Ahriman-t ló gyanánt használta, és harminc éven át a Föld két széle között rajta ide-oda lovagolt.

3

7 A harmadik nagyhatalmú „ősember-őskirály"-ról, Y ama- (Yima)-ról szóló himnuszban (Yasna 9,4) nem találunk ugyan hasonló kitételt, de a szöveg hangsúlyozza, hogy ő a „naphoz leghasonlóbb az emberek között" (Yasna9,4),aki uralkodása alatt embert és barmot egyaránt halhatatlanná tett a romolhatatlan étel (ital?), a haoma által.

3

8 Ez a „haláltól távoltartó" csodálatos étel, ill. ital a Höm-Yast-ban (Yasna 9,10., 11,1—12) egyaránt szerepel mint sárga színű, hajlékony ágú növény (pl. Yasna 9,16), vagy mint ital (Yasna 9,2 etc.), más alakjáról nem is beszélve.

3

9 Evvel a haoma-\al kapcsolatos ábrázolást látnánk — K. Trever kutatásait figyelembe véve — a nagyszentmiklósi kincs 2. sz. korsóján a hatalmas, kiterjesztett szárnyú sasnak virágzó ágakat nyújtó ruhátlan nő, vagy a 7. sz. korsón szereplő hasonló, de serleget nyújtó nő (vagy hermafrodita ?) alakjában.

4

0 A különböző magyarázatok között (így Garuda — Naga, ill. Anahita,

4

1 vagy a 7. sz. korsón Ganymedes

4

2 mitikus alakja) élénk vitát váltott ki Trevernek azon elgondolása, hogy ezt az ábrázolást az ős vegetatív princípiumot jelképező Soma (Haoma) — amely szerinte lényegében véve azonos Шаг és Anahita lényével—, továbbá Indra—Mithra sasszerű megjelenésének fogja fel.

4

3 Ez az elmélet azonban nem lehet helytálló, mert Haoma az iráni mitológiában — Harmatta János véleménye szerint — férfi istenalak. Persze a steppei népek világában ez az ősi mitológiai kép más néven, de lényegileg azonos tartalommal jelenik meg. A „magyar mitológia" szempontjából természetesen adódik Győrffy feltevése, aki e jelenetben Emese mondájának ábrázolását látja.

4

4 Mert, bár hasonló ábrázolás a szasszanida művészetben is szerepel,

4

5 sőt a teheráni múzeum egy, a nagyszentmiklósi 2. sz. korsóhoz egészen közelálló edényén is megjelenik egy virágot és edényt tartó nőalak,

46 az ábrázolás mégis — a szoros iráni rokonság ellenére —, különbözik a déli, keleti nőalakoktól. Igaza van ugyanis Mavrodinovnak, hogy a 2. sz. korsón szereplő nőalak antropológiai típusa közelebb áll bizonyos szempontból a dél3' bőmmel, H., i. m. 151, 178.; Nyberg, H. S., i. h. 3

8 Lömmel, H., i. m. 187.; Nyberg, H. S., i. m. 83, 285. 3

9 Lömmel, H., i. m. 188.; Nyberg, H. S., i. h. 4

0 Trever, К. V., Novie szaszanidszkie bljuda Ermitazsa. (Moszkva—

Leningrad 1937) 8.; Va., Nouveaux plats sasanides de l'Ermitage. (Moscou—

Leningrad 1937) 28. III. t. 4

1 Garuda-Naga mítosszal való összefüggésre először Supka G. mutatott rá. Arch. Ért. 34(1914) 89.; Anahita-ábrázolással kapcsolatosan Trever, C., Nouveaux. . . i. h. kívül Mavrodinov, N., i. m. 94. továbbá Altheim, F.—

Stiehl, R., Finanzgeschichte. . . 343. polemizál Alföldi -val, i. m. 5(1951) 138. 4

2 A Ganymedes ábrázolásokkal való kapcsolatra már 1884-ben rámutatott Hampel ]., Arch. Ért. 4(1884) 73.; Vö. még újabban Mavrodinov, N , i. m. 94.; Alföldi A., i. m. 5(1951) i. h. utóbbival szemben Altheim, F.—

Stiehl, R., Finanzgeschichte... 343. (További irodalmat lásd Mavrodinovnál és Alföldinél.) 4

3 Trever, C., i. h. 4

4 Győrffy Gy., i. h. 4

6 1. 43.j. 4

6 Bussagli, M., i. m. 176. (további irodalommal) XXXVIII. t. 253. sz.