Folia archeologica 12.

Szakács Margit: Zarzetzky József pesti gyufagyárai

300 Szakács Margit A harmincas években indult meg a „gyújtófácskát" készítő üzemek alapítása. Számuk a lakosság számának növekedésével és az igények emelkedésével megszaporodott. 1846-ban 12 üzemet tartottak nyilván Pesten.

1 A gyufakészítők között voltak engedéllyel nem rendelkezők, akik főfoglalkozásuk mellett — mint hasznothajtó, mellékes tevékenységet — űzték a gyufagyártás mesterségét. Jellemző példa erre Oroszkövy Ferenc pesti polgár, aki „szeszesitalok készítésére királyi helytartói szabadalommal megerősített pesti gyárából kiállított italok" árusításával foglalkozott, s azon panaszkodott, hogy 11 gyermekével nem tud ebből megélni, mert mindenki csak a vizet és az olcsó bort óhajtja, ezért családjával együtt gyufa csinálását „állította fel", s ezt mint szükséges mellékcikket pálinkaboltjában árusítja.

2 A nyilvántartott gyufaüzemek legtöbbje alig haladta meg a műhelykereteket, ahol a gyártó családtagjaival és legfeljebb kevés számú munkással dolgozott. Az első pesti gyufaüzem alapítása Zucker Lázár nevéhez fűződik, aki 1834-ben indította meg a gyártást.

3 Kezdetben családjával, hat év múlva már 40 emberrel dolgozott. Három évvel később kapott engedélyt Zarzetzky József, aki szerencsésebb körülmények között, hosszabb ideig tudta fenntartani és fejleszteni üzemét, mint a vele egyidőben kezdő gyufagyártók. A Lengyelországból származó Zarzetzky (75. ábra) 1801-ben született Varsóban.

4 Eredetileg asztalossegéd volt,

5 s hazájából a kor szokása szerint külföldi vándorútra indult. Magyarországra jövetele előtt hosszabb időt töltött Ausztriában és az osztrák fővárosban szerezte meg jövendő foglalkozásának elméleti alapismereteit. Egyúttal a bécsi gyárakban szélesítette szakmai tudását is. Egyik folyamodványában írja: „Szerezvén magamnak Bécs városa es. kir. szabadékos nagy gyáraiban a gyorsangyujtó-szereknek(Schnell zünd Requisiten) készítésében minden tekintetbeni isméreteket és magamat ebbeli keresetmód űzésére adván. .. "

6 Bécsben nem sok reménye lehetett a boldogulásra, a fejlettebb osztrák gyufaipar versenye távozásra késztette. Pestre telepedése a harmincas évek közepén történhetett. Amikor a gyártást megkezdte, még engedély nélkül és valószínűleg szerényebb keretek között dolgozott. A gyufa készítésére és a gyártott cikk árusítására szóló engedélyét 1837. július 21-én kapta.

7 Az ipar gyakorlását szabályozó rendeletek közül ugyanez év márciusában jelent meg Patisz Károly városkapitány utasítása, amely szerint a gyújtó (zünd Maschinen) készítőknek hitelt érdemlő bizonyítvánnyal kell a gyártáshoz szükséges tudásukat tanúsítani.

8 Zarzetzky rendelkezett a szükséges feltétellel. 1 I. sz. Fővárosi Levéltár. Intimata a. n. 12104. A szeptember 29-én keltezett felsorolás 11 személyt említ, számuk egy hónappal később emelkedett 12-re. — Mérey Gy., Magyar iparfejlődés. 1870 — 1848. (Bp. 1951) 297. 2 F. L. Int. a. n. 12104. 8 S^athmdry L., A gyufa története a XIX. sz. végéig. (Bp. 1935.) 31. — Vajdafy A., A gyufa. (Bp. 1940) 298. 4 Hajnal Album. 1864. 30. 5 Mérey Gy., i. m. 181. 6 F. L. Rel. a. n. 6113. ' Uo. 8 Uo.