Folia archeologica 12.

M. Kabay Éva: A szalacskai koravaskori tumulusok anyaga a Magyar Nemzeti Múzeumban

A s^alacskai koravaskori tiimiilusok 49 A leltárkönyv szerint a 90—96. alszámú darabok tartoznak a D tumulushoz. 1876. 306. 90. „Különféle vastöredékek." Esetleg kocsialkatrészek és zablatöredékek (XI. t. 6-9.) 91. „Bronztöredékek" 16 db. Ezek közül már csak 12 db van meg. Az egyik felismerhető tárgy kis karika, a másik kis bronzlemezke. A többi felismerhetetlenül töredékes. 92. „Edénytöredékek, vörösfalú, grafittal díszítve. 317 db." Ma már csak 35 db van meg. A töredékek egyenesen levágott peremű és erősen kihajló peremű edényekből származnak. Ezeken a darabokon is megtaláljuk a barázdás díszítést és a vállon ferdén felfeléálló bütyköt. A vörös alapra grafittal geometrikus mintákat festettek. (XI. t. 1-5.) 93. „Cserépdarab RXX fölirattal." Vörösesbarna edény oldaltöredéke a fenék kis darabjával. Az utólagosan bekarcolt RXX betűk közül a második X szára a törésvonalban folytatódik. 94. „Fekete grafitos edénytöredékek. " Kisebb, vékonyfalú edényekből származnak. 95. „Nagy fekete edénytöredékek. " Vastagfalú, szemcsés anyagú urna töredéke vízszintesen ülő szegletes oldalú bütyökkel. 96. „Égetett csontdarabok. " A beleltározott 33 db-ból már csak 3 db található. E halom. Az E halom nem szerepel Klim jegyzetei között. Römer szerint a halom átmérője 8 m, magassága 1 m, s kevés hamut, szenet, csontot és az előző halmokéhoz hasonló cserepeken kívül egy kis bronztöredéket tartalmazott. 1876. 306. 97. „Durva vöröses agyagtöredékek." A beleltározott 11 darabból csak 2 jellegtelen darab van meg. 98. „Grafitos fekete edénytöredékek, 6 db." Urnák nyakából származó töredékek. Az egyik szép darabon ferdén haladó barázdán spirálisok ülnek, s alatta függőleges barázdálás látható. (XI. t. 10.) 99. „Grafitos fekete edénytöredékek. " Sávosan barázdált edényekből származnak. 100. „Grafitos fekete edénytöredékek." Jellegtelen, apró töredékek. F halom. Klim nem említi, Römer is csak annyit jegyez meg róla, hogy semmit sem találtak benne. G halom. „A G halomban semmi sem találtatott egy mély ásás után. Römer szerint is a G halom leleteket nem szolgáltatott. H halom. Klim csak С halommal együtt említi, mivel a teteje be volt horpadva, mint а С tumulusé. J halom. „J halom kicsiny létére egész fenékig fel lett ásva, de legkevesebb töredéket sem lehetett találni." (Klim)

2

0 Rómer a J halomról nem is tesz említést. A második ásatást a tumulus-csoportban Gallus Sándor vezette 1943 októberében. A meglevő rajzok és az ásatási napló szerint öt tumulust tárt fel, viszont a leltározás során hat tumulust tüntetnek fel lelőhelyként. 2

0 Klim A., feljegyzésében még a következő megjegyzéseket találjuk a fel nem tárt tumulusokra vonatkozóan: „А С fölött eső halom meg van ásva, az mint mészégető kemence vétetett használatba 20 — 30 évvel ezelőtt. A majorhoz legközelebb egy halom egy része le van hordva; a kis ház melletti halom pincévé átalakítva. A nagy domb, úgynevezett Orbán tető körül van egy igen nagy halomban egy lyuk, valószínűleg pince volt ebben is, boltozatát a szilárd föld képezi. — Hallomás szerint a szalacskai hegyen találtak egy pincét vas ajtóval és benne 4—5 skelettet fennállva, ez kissé hihetetlen. Földpince azonban van ott sok. — Az ásatás folytatása esetén ajánlom a H betű alatti, továbbá a felső dombon fekvő egyik és az igen nagy melletti kisebb halmot; úgyszintén С és G újból megkísértendő." 4 Folia Archaeologica