Folia archeologica 12.
Szakács Margit: Zarzetzky József pesti gyufagyárai
306 Szakács Margit II. A szabadságharc leverését követő évek politikai-gazdasági helyzete nem kedvezett sem új gyáralapításoknak, sem a régiek fejlődésének. Egyes iparágaknak a reformkorban fellendülő, nem egy esetben virágzó manufaktúrái mentek tönkre vagy akadtak meg fejlődésükben. A korábbi gyufagyártók közül többen beszüntették az üzemeltetést. Zarzetzky, bár üzeme fejlesztésére egyelőre nem gondolhatott, anyagi helyzete átsegítette a nehézségeken, lehetővé tette fennmaradását és a további termelést. Megvoltak kereskedelmi kapcsolatai, amelyek megkönnyítették készítményei elhelyezését. Még ezekben a nehéz esztendőkben is újabb ingatlannal gyarapította vagyonát, 1850 novemberében írták saját és a felesége nevére a 3 Bárány utca 883 sz. alatti, a gyár szomszédságában levő háztelket, amelyet az előző évben vásároltak 8000 forintért. 3 1 Ez a kiadás azonban zavart okozhatott a termelésben, mert egy év múlva kénytelen kölcsönt felvenni rá. Ezzel sikerült ismét fellendíteni az üzemet. Az emelkedés az ötvenes évek közepén indult meg s több mint egy évtizedig tartott. Már az 1853-as kamarai jelentés szerint, a fővárosi gyufagyárak között a munkáslétszámot tekintve a második helyen állt. 3 2 150 személyt foglalkoztatott és tetemes mennyiségű nyersanyagot dolgozott fel évente: 150 öl bajorországi fát, 300 mázsa Triesztből beszerzett ként, 30 mázsa míniumot, 26 mázsa választóvizet és 12 mázsa foszfort. Mint a felsorolásból kitűnik, a gyár már ekkor foszforos gyufát is készített. A 3 Bárány utcai gyár hamarosan elégtelennek bizonyult a növekvő termelés biztosítására, korszerűtlen, jelentősebb munkáslétszám befogadására alkalmatlan volta miatt. Nagyobb és korszerűbb gyár alapítása vált szükségessé. A tulajdonos az új gyár helyéül a nagyobb terjeszkedésre inkább megfelelő Váci úti területet választotta, ahol ingatlanai voltak. 1857 júniusában adta be kérelmét az építési engedély elnyeréséért 3 3 a Váci út 117 sz. alatti telekre, amelyet az előző évben vásárolt 12 000 forintért a már meglevők mellé. 34 Az építkezéshez még abban az évben hozzákezdett, majd a következő években itt terjeszkedett tovább újabb épületek emelésével és emeletráépítésekkel bővítve gyárát. Ez a gyártelep a régi váci vámon kívül, a volt váci temetővel szemben, hozzávetőlegesen a mai Dagály utca környékén terült el. 3 5 A gyártelepet szemléltetően mutatja első ábrázolása, az 1863-ban megjelent metszet, amelyet a Vasárnapi Üjság méltató cikk keretében tett közzé. 3G A telep közepén álló, nagy, egyemeletes, hosszan elnyúló épület a tulajdonképpeni gyár. A földszint és az emelet 23—23 ablakos, amely után ítélve, jelentős 3 1 F. L. Telekátírási jkv. 1849-1852. 3 2 Az ötvenes évek legnagyobb fővárosi gyárában, Schuller Ferenc üzemében 200 munkás dolgozott. Futó M., A magyar gyáripar története. (Bp. 1944) 307. 3 3 F. L. Szépítő Bizottság 18077. (1857), és 19799. (1860). — Tanácsi jkv. Pest. VI. 191/857. 3 J F. L. Telekátírási jkv. 1853-1859. 3 > Az eredeti 1871-es térkép alapján a Váci út és a mai Dagály utca sarkán feltüntetett nagyobb területet tarthatjuk a gyár helyének. Ennek felel meg a forrásokban szereplő 25-ös szám és az 1439-es helyrajzi szám, valamint közvetlen a telek mögött, a telek és a Duna-part közötti Vizafogó rész 6, 7, 8, 9-es számú telkei. Azt a feltevést tehát, amely a mai Láng-gépgyár helyére teszi a gyufagyárat, nem tudjuk bizonyítékokkal alátámasztani. (Iparos TJjság. 1929. I. 27.) 3" VÜ 1863. 40.
