Folia archeologica 12.
Cennerné Wilhelmb Gizella: XVI-XVIII. századi magyarországi parasztmozgalmak grafikus ábrázolásai
Magyarországi paraszlf'ozgalmak grafikus ábrázolásai 269 hatunk. 1525-ben lezajlik a nagy német parasztháború, ezután a török veszedelem sűrűn megismétlődő hullámai és a 30 éves háború eseményei kötik le a német metszők és kiadók figyelmét. Jobbágymegmozdulások csak akkor számíthattak érdeklődésre, ha összefonódtak a Habsburg-uralom ellen felkelt szabadságharcokkal. Ilyen volt a hajdúk küzdelme Bocskai alatt, ami társadalmi helyzetükben is gyökeres változást jelentett. Ennél a szabadságharcnál abban a kedvező helyzetben vagyunk egyéb nemzeti megmozdulásainkkal ellentétben, hogy ismeretes olyan képsorozat, mely végigkíséri a felkelést. Wilhelm Peter Zimmermann rézkarcait nem a magyar ügy iránti szimpátia sugallta, de sokat foglalkozik a felkelő hajdúk megbüntetésével, hőstetteik megtorlásával. 9 így legalább közvetve emlékezik meg a nemzeti szabadságharc plebejus erőiről. A XVII. század második felében a Wesselényi összeesküvés felfedeztetése után igen sok gyanúsított menekült a pozsonyi vésztörvényszék elől Erdélybe. Az ország teljes leigázását célzó intézkedések között szerepel a magyar végvári katonaság német ezredekkel való kicserélése is. Az elbocsátott, megbízhatatlannak bélyegzett, de harcokban próbált katonák is a fejedelemség területén találtak menedéket. Míg a királyi területeken a rettegés és árulás uralkodott, a bujdosók serege betört a Felvidékre és Árva váráig nyomult előre. Ez az erősség korábban az ugyancsak gyanúsított Thököly István birtoka volt, Thököly Imre apjáé. Az agg főúr itt is halt meg, míg az osztrákok ostroma közben sikerült egyetlen fiát a várból kimentenie. A bujdosók 1672-ben idáig törő csapatát az eperjesi származású Pika Gáspár vezette. A várat az őrző német strázsamestertől egyezséggel vette át és fellázította a környező falvak parasztságát a német uralom ellen. Az elfoglalt vármegyék csatlakoztak a felkelőkhöz. Pika azonban a legkövetkezetesebben forradalmi s a németségtől legtöbbet szenvedő néposztályhoz fordult segítségért. Merész előnyomulásáért a császáriak sikeres ellentámadása során kegyetlenül megbüntették, öt magát karóba húzták, a strázsamestert nyársravetették s a fellázított 24 falu bíráit felakasztották. A Habsburg-reakciót a leigázottnak hitt Magyarország ellentámadása és a Thököly-birtokok uruk iránti hűsége egyaránt megijesztette. 1 0 Pika Gáspár és társainak kivégzéséről 3 metszet jelent meg. Az első kéthasábos német szöveg kíséretében látott napvilágot, amelyen betűjelmagyarázat utal a képen látható történtekre. Az ábrázolás meglehetősen primitív, főleg a vár rajza hagy sok kívánnivalót. A kép főcélja az elrettentés, ezt szolgálja a borzalmas részletek, mint pl. a nyárson függő strázsamester alakjának kiemelése. (Katalógus 13. sz.) Az írott szöveg végén 8 soros vers inti az olvasót az uralkodó iránti köteles hűségre. A magyarázat többször utal arra, hogy Pika Gáspár emberei fellázították a köznépet, mely bírái vezetésével harcolt a németek ellen. Pika Gáspár mozgalmának legreprezentatívabb képes emléke Wilhelm Altzenbach kölni rézmetsző műve, aki maga adta ki röplapjait. A nagyméretű újságlap 3 hasábon foglalkozik a felvidéki eseményekkel, szidalmazó jelzőkkel halmozva el a bujdosókat és párthíveiket. A lap jórészét az árvaváraljai tömegkivégzés ábrázolása foglalja el. Altzenbach több térrétegben mozgalmasabb 9 Vö. Cetmerné Wilhelmb G., FA 9(1957) 187-203. 1 0 Pauler Gy., Sz 3(1869) 176-177.; Balázs É.-Ember Gy.-Makkai L., Magyarország története a késői feudalizmus korszakában. 1526 — 1790. (Bp. 19571 212.
