Folia archeologica 12.

F. Vattai Erzsébet: A kölesdi ezüstkincs

A kölesdi e ^üstkincs 247 lag a magyarok győzelmének kedveztek. Mivel a Sárkány név mellett a Zablath név is szerepel, az azonosítás Sárkány Ambrus személyével meggyőzőbbé válik. Az oroszlánlábas fedeles pohárnál Korlátkövi Péter neve számításba jöhet, de kevésbé bizonyítható. Sárkány Ambrus történeti szerepéről több adatot ismetünk. 1505-ben, mint pozsonyi ispán részt vett a híres rákosi országgyűlésen, amely határozatot hozott, hogy a magyar trónról minden idegent örökre kirekeszt. 2 5 Később zalai főispán, II. Lajos udvari tanácsosa, bizalmi embere, akit a király több diplomáciai küldetéssel is megbízott. 1518-ban Krakkóban Zsigmond lengyel király és Bona Sforza esküvőjén 2 6 Kázmér tescheni herceg és Ákosházi Sárkány Ambrus, 273 lovassal képviselte a magyar királyt. 1519-ben Károly császár aacheni koronázási ünnepségén II. Lajost Balbi Jeromos és Sárkány Ambrus zalai főispán helyettesítették. 2 7 1524-ben a nürnbergi birodalmi gyűlésen Lajos nevében Gosztonyi János győri püspökkel a török ellen kértek segítséget. 28 1516-ban feleségével Rómában is járt. 2 9 Budán volt háza a Szent György téren, amelyet 1522-ben kiállított végrendelete szerint az érdi boldog György mártír templomnak hagyott, 3 0 ahová temetkezni is kívánt, de végakarata nem teljesül­hetett. Lajos király 1526. aug 5-én Paksról Burgio pápai követhez intézett leve­léből tudjuk, hogy a pápai gyalogosokat Balczar Epistrensis vezetése alatt Sárkány Ambrus kapitánysága alá helyezte és bizonyos csapatokkal Kalocsa felé küldte. 3 1 A körtedíszes pohár (XLIII. t. 2.) a bekarcolt név alapján tehát Sárkány Ambrusé, a gyíkokkal díszített gótikus serleg (XLII. t. 2.) Sárkány Ambrusé és feleségéé, Zablath Zsófiáé volt egykor. Mindkettőt magyarországi ötvös­műnek tarthatjuk. A serlegnél ezt még az is valószínűsíti, hogy hasonló darab a radnai leletben is előfordul. Mivel Sárkány Ambrus a mohácsi csatában esett el és a kölesdi ládában a hagyomány szerint nagyszámú ivóedény volt, feltételezhető, bár nem bizo­nyítható, hogy a mohácsi táborból visszaküldött edényeket rejtették el. Sajnos, a lelőhely — ebben az esetben — a kérdés megoldásához nem visz közelebb. Kölesd Mohácstól elég távol fekszik. A középkorban a székesfehérvár—simon­tornya— pécsi út 3 2 vezetett rajta keresztül. II. Lajos viszont a Duna mellett köz­vetlen délre haladó úton, Pakson át 3 3 vonult a török elé. Kölesd nem esik tehát közvetlen a mohácsi útvonalba, de a kincs állítólag Kölesd birtok mellett, a Dunánál került elő. A tárgyak stílusa, kora, és a bekarcolt nevek alapján kétségtelen, hogy a kincset a mohácsi csatavesztés zűrzavaros idejében rej­tették el. F. VATTAI ERZSÉBET 2 5 Jás^ay P., A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. I. (Pest 1846) 156.; Nagy I. i. m. X. 57. 2 6 Fógel }., i. m. 106. « Uo. 101. 2 8 Uo. 104.; Mohácsi emlékkönyv 1526. (Bp. 1926) 170. 2 9 Fógel ]., i. m. 34. 1. j. 3 0 Uo. 6. 3 1 Mohácsi emlékkönyv. 103 és 164 3 i Glaser L., Sz 30(1929) 367-368. 3 3 Mohácsi emlékkönyv. 103, 201.

Next

/
Oldalképek
Tartalom