Folia archeologica 12.
Németh Annamária: A topuszkói apátság pecsétjei
A topusz kó i apátság pecsétjei 221 kivitelében milyen lehetett, csak más XIII. századi káptalani pecsétekből következtethetjük. Ilyen, és e korból származó emlék a magyar anyagban a győri 33 (61. ábra) és a váci 3 4 káptalan pecsétjei. A támlanélküli trónuson, szemközt ül a kissé robusztus Mária alak, bal térdén a gyermekkel. A vertikális tengelyre felépített figura — bár karjaiban tartja a gyermeket — semmiféle térbeli mozgást nem mutat. Ezeken a pecséteken az alakok mind a középső tengelyben vannak elhelyezve, azonban a topuszkóiról — a későbbiek alapján — ezt nem feltételezhetjük. A XIV. századból az apátságnak három pecsétjét ismerjük. Az első egy 1348. március 17-én kiállított oklevélen maradt fenn. 3 5 (XXXVIII. t. 1.) A 39 mm átmérőjű, természetes fészekben vörös viasz, fészkespecsét szintén Madonna-típusú. A pecsétmező nagyjából két félre osztható. A jobboldalit teljes egészében Mária és a gyermek alakja tölti ki. A támla nélküli trónuson előre, fiához hajolva, csaknem lebegve ül a Madonna. Glóriától övezett fején háromágú, nyitott korona van. A gyermek — akit bal karján tart — kedveskedőn bújik anyjához és arcát feléje fordítja. A pecsét kopott állapotban van és ily módon a figuráknak csak tömegük vehető ki. Mintázásukról, művészi felfogásukról nem sokat mondhatunk. Mindössze a nőalak lábain látható a drapériának — bizonyos mértékig — kalligrafikus redővetése. Az alak jobb oldalán — azaz helyesebben mögötte — egy magas, lándzsalevelű növény van, amely mint térkitöltő elem szerepel. A pecsétmező másik felét egy címerpajzs tölti ki, fölötte angyal figurájával. A címer jobb oldala Anjou-liliomos képet mutat, a baloldal pedig háromszor hasított, kétpólyás. 3 6 A pajzs fölött, a Madonna felé fordulva, mintegy üdvözölve őt, esetlen kis angyal alakja áll. A pecsétmezőt, két nagyon szépen vésett pontsor közt elhelyezett körirat veszi körül: -f- S • CONVENTVS • S [ANCTE MA] RIE • D • TOPLICA. Ezt a XIV. század első felére jellemző, capitalis betűtípusokkal vésték. A pecsét finom kompozíciója — ahogy a vésnök igyekezett a kör adta lehetőségeket kihasználni az alakok enyhe meghajlításával —, mégis a teljes térkitöltésre való törekvése a pozsegai ciszterci konvent pecsétjével tart rokonságot. 3 7 (XXXVIII. t. 3.) A Madonna felsőtörzsének finom hajlását hangsúlyozza a mögötte levő növény levelének kihajló vonala, a másik oldalon ennek megfelel az angyal hajló alakja. Ugyanakkor Mária tömbszerű alsótörzsének pendantja a címerpajzs tömege. Ennek az egyensúlyban levő, de aszimmetrikus komponálásmódnak a külföldi ciszterci anyagból is csak egy-két emlékét ismerjük. A pecsétek legnagyobb részére a szimmetria jellemző. 3 8 3 3 Pannonhalmi Levéltár № 773. Capsa XXXI. Lit. S. és egy 1281-bő! való lenyomat fényképe közölve Kumorovitz В., A magyar pecséthasználat története a középkorban. (Bp. 1944) 26. ábra. 3 4 Pannonhalmi Levéltár № 396. Capsa XIII. Lit. К. 3 5 Országos Levéltár, Középkori gyűjtemény 66543. (Továbbiakban DL.) 3 6 A liliom alapján feltételezzük, hogy ez a pecsét а XIV. század elején, az Anjou-ház uralomra jutása után keletkezett. 3 7 DL 15490. Ez a pecsét egy 1460-as oklevélen maradt fenn, de stílusa kétségtelenné teszi keletkezési idejét. 3 8 Ugyancsak ilyen szimmetrikus elrendezés jellemző a királyi és a városi pecséteknek azon részére, amelyek épületeket ábrázolnak. Felvetődik a gondolat, hogy ez a szimmetrikus kompozíció nem függ-e attól, hogy ezen pecsétek valamilyen előírás vagy a gyakorlat által kialakított formula szerint készülnek?
