Folia archeologica 12.
Huszár Lajos: A kiskunlacházi éremlelet
A kiskimlacházj éremlelet 189 úgyhogy nagymértékben valószínűsítik azt a feltevést, hogy az ezüströgök hazai formái az oroszországi ezüströgök formáival állanak összefüggésben, és a kereskedelmi kapcsolatok révén az ottani formák hatottak az itteni típusok kialakulására. A következő probléma, hogy ezen ezüströgök súlya és az érvényben levő magyar márkasúly (233,35 g) között fennáll-e valami összefüggés. Az eddig előkerült példányok súlyadatai ilyen összefüggés megállapítására nem nyújtottak kellő alapot. A most előkerült példány 238,25 g súlya azonban annyira közel állt az akkor érvényben volt említett magyar márka súlyához, hogy úgy látszik, mégis törekedtek az ezüströgök öntésénél legalább megközelítő pontossággal alkalmazkodni a márka súlyához. Megvizsgált ezüströgünk finomsága 950-es és ez megegyezik a felsőbesnyői leletből előkerült ezüströgök finomságával. Hóman szerint a felsőbesnyői daraboknak korábbiaknak kell lenniök, amit a leletadatok is bizonyítottak, mert 900-as finomságú darabokat, megkülönböztetésül a 800-as finomságú példányoktól, később a XIII. században készítettek. 1 5 Ezek a XII. századi ezüströgök tehát gyakorlatilag színezüst öntvényeknek tekinthetők. A XII. századi ezüstrúdvaluta ismertetésénél Hóman megemlíti, hogy „a veretlen arany szórványosan fordul elő". 1209-ből közöl egy erre vonatkozó okleveles forrásadatot is. 1 6 A mi leletünk most konkrét bizonyítékot szolgáltat erre. Előfordul ugyanis a leletben két bizánci aranypénz egy kis aranytöredékkel együtt. A két bizánci aranypénz közül a fiatalabb veret I. Manuel Comnenos (1143—1180) idejéből való, tehát a lelet datálását támogatja. Egészen bizonyos, hogy ezek itt nem forgalmi pénzként szerepeltek, hanem fémértékük alapján, amit kétségtelenül bizonyít ez utóbbi példány csonkított állapota. Ugyanezt igazolja az aranykarikából levágott kis darabka is, amelyik a vegyvizsgálat után 17 karátos aranynak bizonyult. 1 7 A bizánci aranypénzek forgalmát az egykorú történeti események is indokolják ugyan, mert éppen Manuel, illetve nálunk III. Béla korában mélyültek el legjobban a történeti és gazdasági kapcsolatok a bizánci birodalommal, de e bizánci aranypénzeket ezúttal mégsem forgalmi érmekként kell felfogni, hanem mint arany értéktárgyak csatolódnak a lelet anyagához és teszik teljessé annak kincslelet jellegét. A feldolgozott éremlelet tehát klasszikus példát nyújt a pénzrontási korszakban érvényre jutott ezüstrúdvaluta gyakorlati ismeretéhez. Külföldi pénz, veretlen ezüst és arany teszi ki a lelet anyagát és mindez súly, valamint finomság szerint került értékelésre a maga idején. Analóg példákat nyújtanak ugyan eddig felbukkant leletek is, de ennyire tökéletes összetételben egyik sem érzékelteti a kereskedelmi pénzek és a veretlen nemesfémek együttes használatát, akár fizetésül szolgált a leletünk, akár tezaurálási célt szolgált. HUSZÁR LA JOS 1 5 Hóman В., Magyar pénztörténet. (Bp. 1916) 274-278. 1 6 Uo. 288. 1 7 A finomság megállapítását ugyancsak Hűnek Emil volt szíves elvégezni.
