Folia archeologica 11.

Párducz Mihály: Hunkori halmok Vaskút határában

96 Párduc^. Mihály 2—4 ш mélységben a halom földjében elszórtan kisebb csontdarabok voltak, ez alatt 8—10 m (?) mélyen elkorhadt famaradványok, ezek között ún. vas­gereblyék (?) és S formájú vaskapcsok találhatók. E tárgyak között voltak a Ny—K-i irányítású, ülve és hanyatt-fekve (?) eltemetett csontvázak. A vas­kapcsok, fagerendák minden valószínűség szerint a halom belsejében épített sírkamra tartozékai. A vaskapcsok másik része (a kisebb méretűek) talán vala­milyen koporsó deszkáit vagy ágakból, illetve vékony gerendákból összerótt nyugvóhelyet tartott össze. A déli halomcsoport egyik feltárt halmában beszél ilyesmiről a jegyzőkönyv: „Ásás közben észrevettük, hogy a déli oldalon mint­egy méternyi széles emelvény állott telve hamuval és földdel." Érdekes az a megfigyelés, hogy 5—7 m (?) mélységben kemenceszerű üregek mutatkoztak; valószínűleg helyes Czirfusz Ferencnek a magyarázata, hogy az alsó nagyobb sírkamrák beszakadásakor létesültek. Igen jelentős az a megfigyelés, hogy a halmokban égésre, égetésre mutató maradványok (hamu) nagymennyiségben voltak, sőt kiégett belső űrről is beszélnek. Ülvetemetésről Czirfusz Ferenc tesz határozott említést. 9 Áttérve a leletanyagra a Nemzeti Múzeum 1869. évi naplója 145. tételszám alatt a 4. és 8. halomból tart számon régészeti leleteket. A számozás a Rómer-féle térkép halomszámait jelentheti. A leltári napló a 4. és 8. halom leleteit felso­rolja ugyan, azonban a fenti szám alatt bevezetett leleteket halmok szerint elkülöníteni pontosan nem lehet, mivel azokon alszámok nincsenek feltüntetve. Megállapítható azonban, hogy a különböző szélességű és hosszúságú vassze­gekkel ellátott vaslemezek legnagyobbrészt a 4., a vasszegek csak a 8. halomból kerültek elő. Az S végű vaskampók nagyobbszámban a 8. halomban voltak (a leltári napló adatai szerint 8 db), a 4. halomból csak négyet tart számon a napló. A leírás nem szól kardtöredékről, árról, vésőről, pedig a tárgyak között ilyen rendeltetésű tárgyak és eszközök is vannak. Valószínűleg a 4. halomból valók: 1. S-formájú 45 cm hosszú, 3 cm széles vaskampó(IX. t. 6.), egyik oldalán élezett; valamennyi alább leírandó S-formájú vaskapocs ilyen és majd mindegyiken odarozsdásodott farost maradványok láthatók. 2. Egyik végén törött S formájú vaskapocs, a törött rész is megvan. (IX. t. 2., X. 1.16.) Hossza 30 cm, szélessége 4 cm. 3. Két S formájú vaskampó, hosszuk 15 (X. t. 4.) és 16,8 cm. (IX. t. 8.) 4. 6 db vaspánt, amelyek közül hármat szegek ütnek át (19. ábra 1, 4—8, a szegesek az 1, 6, 7 példányai), szélességük 3,5—6,2 cm között változik. Valószínűleg a 8. halomból valók: 1. 5 db S formájú vaskampó. (IX. t. 1, 3—5, 7.) Hosszúságuk 23—30 cm között, szélességük 2,8—4 cm között válta­kozik. 2. Ebből a halomból való, 5 kerekfejű (X. t. 8,12, 14, 15, 19.) és 9 tégla­lapformájú fejjel rendelkező különböző hosszúságú vasszeg; (X. t. 5—7, 11, 13, 17—18, 20—21.) hosszúságuk 9,6—20,6 cm' között váltakozik. 3. 2 db szeggel átvert vaspánt; (19. ábra 2—3.) szélességük 6—6,8 cm között ingadozik. Á leletből valók, de halom szerint azonosítani nem sikerült az alábbi tárgyakat: 1. Mindkét végén hegyes vasár, hossza 9,6 cm. (X. t. 9.) 2. Tokos vasvéső, (X. t. 10.) a tok vagy hüvely belső átmérője 1,8 cm. A szerszám hossza 14,5 cm. 3. Kétélű vaskard markolata és pengéjének egy része. (X. t. 3.) Mai hossza 9 Uo. 68. 1. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom