Folia archeologica 11.

Fitz Jenő: A langobárd — obius betörés i. sz. 166/167-ben

70 /• Fitz tennünk: a küzdelemben római részről csak hevenyészve összeszedett segédcsapatok vettek részt. Ennek csak részben adja magyarázatát a stratégiai helyzet: a gyors germán előtörés következtében a legio I adiutrix szinte azonnal a támadók mögé került s ezután nem is volt lehetősége az eredményes üldözésre. Szembetűnő azonban, hogy az aquincumi legio sem próbált elébe vágni a támadóknak: Gorsium két napi járóföld Aquincumtól,

6

3 valószínű tehát, hogy előbb érhetett volna ide, mint a Vértesen átkelő langobárdok és obiusok. E távolmaradásnak egyetlen oka volt: a legio II adiutrix 166/167 telén, a támadás időpontjában még nem érkezett vissza a parthus hadjáratból állomáshelyére.

6

4 Aquincumban a legio IV Flavia vexillatioja tartózkodott,

6

5 ez pedig nyilvánvalóan kisebb erőt jelentett, mint a cohorsokból összevont gyalogos sereg, egymagában tehát nem szállhatott szembe a germánokkal. Mindezek nyilvánvalóvá teszik, milyen nehéz próbatétel elé állította Pannónia védelmét a nem is túlságosan nagyszámú barbárt mozgósító langobárd—obius vállakózás. A langobárd—obius betörés időpontját a kálozi lelet alapján nem kell módosítanunk. Valószínű, hogy Marcus Aureliusnak 166 végén vagy 167 elején a senatusban mondott beszédével tehetjük egy időre, amikor a császár szükségesnek tartotta, hogy Lucius Verus-szal a frontra menjen a veszélyeztetett provinciák védelmére és a germánok megfékezésére.

6

6 A 167. május 5-én kiadott diploma

6

7 már a béke és a nyugalom helyreállásának a bizonyítéka, éppen úgy, mint azok az útjavítások, amelyek ez idő táján Vetus Salina környékén és Sirmium körzetében folytak.

6

8 A diploma kibocsátása és az útjavítások nem vonatkoztathatók el a legio II adiutrix hazaérkezésétől, amelyet eszerint a langobárd—obius támadás és május 5. időhatárai közé szoríthatunk.

6

9 F IT Z JENŐ 6

3 Graf A., i. m. 120. 6

4 Kitterling, E., PW 12 (1925) 1301.: a hazatérés időpontját 167-re teszi.; Zwikker, 11"., i. m. 38.; Weber, W., i. m. 350. 6

5 Kitterling, E., i. ш. 1545. 6

6 Zwikker, IT., i. m. 99. " CIL XVI 123. 8

8 CIL III 10615, 10632, 10638. 6

9 A kézirat lezárása után jelent meg a 163-ban kiadott brigetioi diploma publikálása (Barkóczi L., Acta. Arch. Hung. 9 [1958] 413 skk.), amely tisztázta Pannónia Superior segédcsapatainak elhelyezését. E szerint az ala I Thracum victrix Carnuntum környékén állomásozott, tehát a hadjáratban nem vehetett részt. Az ala III Augusta Thracum sag. 150 előtt Ad Statuasban (Vaspuszta) volt, véleményünk szerint 163-ban és 166-167-ben is itt tartózkodott. M. Macrinius Vindex az arrabonai ala-t quarta mi/itia-ként kapta meg, tehát valószínűtlen, hogy a két segédcsapatot egyszerre vezényelte volna.