Folia archeologica 11.

Patay Pál: Késő-vaskori ház Acsán

KÉSŐ-VASKORI HÁZ ÁCSÁN Acsa községtől északra, a Galga völgyének keleti szélén, Acsa-Erdőkürt vasútállomással majdnem szemben, a Papucs nevű domb lábánál 1956. június végén útépítéssel kapcsolatos földmunkák során késő vaskori és árpádkori telep nyomaira bukkantak.

1 A leletmentés megindulásakor a települési nyomokat feltüntető terület jelentős részét már megbontották, így a még megfigyelhető jelenségek rögzítésén kívül már csak kisebb feltárásokat lehetett végezni. Ennek ellenére néhány objektum kora és jellege tisztázható volt. A lelőhelyen hulladékgödrök, kemencék és lakógödrök nyomai voltak megfigyelhetők. Utóbbiak közül háromról, a leletanyag hiánya, ill. annak vegyes volta miatt nem volt megállapítható, hogy melyik kor emlékét képviselték. Másik kettő viszont, a belőlük származó leletek útmutatása alapján kétségtelenül a késő vaskorba keltezendő. (Il.t.) A kemencék, valamint a hulladékgödrök ugyanakkor árpádkoriaknak bizonyultak. A két, kétségtelenül késő vaskori kunyhó (az ásatás során 1. és 16. jelzést nyertek) az É—D irányban húzódó völgy szélén emelkedő domb lábánál, egymástól mintegy 8 m távolságban volt található. Mindkettőnek — az egyébként egymással párhuzamos — hosszanti tengelye a domb lejtésének irányával (K—Ny) egyezett meg. Az egyik kissé lejjebb, a másik feljebb helyezkedett el a domb oldalában. Előbbi — az 1. jelzésű — a leletmentés megindulása előtt már javarészt elpusztult. Földbe mélyített, feltehetőleg téglalap alaprajzú építmény volt, amelynek mélysége a K-i oldalán 110 cm-re rúgott. Szélessége 3,80 m volt. Hosszát már nem lehetett megállapítani, de az valószínűleg meghaladta a 4—4,5 m-t. A lakógödör oldalai függőlegesek voltak, az alja vízszintes, sík és erősen letaposottnak látszott. A másik — 16. jelzésű — kunyhó a Ny-i keskeny oldalán szintén megsérült a földmunkák folytán s így a feltárása ennek sem volt teljes. Mégis sikerült két ízben a földkitermelés során keletkezett profilban a metszetét megfigyelni (all. ábrán az I. és II. számmal jelzett vonal helyén), ami lehetővé tette alaprajzának megközelítően hű megrajzolását. (11. ábra) Ez a kunyhó is téglalap alapú volt. Hossza 4,90 m lehetett, szélessége a Ny-i oldalon 3,60, a K-in 3,50 m-t ért el. Előbbi oldala 105, utóbbi 115 cm-re mélyedt a talajba. Oldalai függőlegesek voltak s ennek következtében a nagyjából sík aljával derékszöget zártak be. A kunyhó négy sarka közül csak a DK-it tudtuk eredeti állapotában megfigyelni: ez lekerekített volt. (A DNy-i és ÉNy-i sarkokat a földmunkák 1 Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy a kérdéses lelőhelytől alig néhányszáz méterre, a Galga völgyének másik, azaz nyugati oldalán 1896-ban Acsa-Erdőkürt vasútállomás területén késővaskori sírokat találtak. Lásd Patay P., Arch. Ért. 83 (1956) 189. XIX. t. 9—10. A két lelőhely közelsége valószínűvé teszi azok összefüggését.