Folia archeologica 11.

Roska Márton: A bányabükki rézlelet

A bányabiikki regelet 31 Tudtommal ez az egyik legnyugatibb ilyen típusú ré%balta. Réz voltát azért hangsúlyozom, mert Truhelka a boszniai Debelo brdo-ról közöl egy állítólag bronzból való rokonpéldányt. Ennek hossztengelye szintén majdnem merőlegesen áll a nyéllyuk tengelyére, keskeny oldalai egyenesek, éle mindkét oldalt ívesen, egyformán ugrik ki a szerszám testéből. Foka tompa élbe fut, akárcsak a bányabükki rézbaltáké.

1

2 Ezzel szemben Childe Krétából közöl olyan koraminosi rézbaltát, amely ugyan nem egyezik teljesen a bányabükkiekkel (teste az éle felé szélesedik, éle nem ugrik ki a szerszám testéből), de foka tompa élbe fut.

1

3 (Childe az ilyen baltákat mesopotámiai sumir eredetűeknek véli.)

1

4 A bányabükkiek középhelyet foglalnak el a most említett krétai és az enyhén ívelt testű, tompa élben végződő fokkal bíró rézbalták között, amelyek ismeretesek a Kárpátmedencéből, s Dél-Oroszországban, a Fatjanovo- és kubáni kultúra körén s ennek hatásterületén át egészen Szverdlovszk vidékéig követhetjük nyomaikat.

1

5 A Kárpátmedencében, valamint az ezzel szomszédos területeken azokat a rézbaltákat hívta életre ez a keleti kulturális hullám, amelyeknek jellemzői: a testük enyhén, vagy erősebben ívelt, nyéllyukuk az egyik, vagy mindkét oldalon néha enyhén bekap, az egyik oldalon azonban megnyúlik, a fokuk azonban mindig tompa élbe fut. Äyräpää szerint a legrégiebbek az északkaukázusi nagy kurgánok ékalakú szerszámai, az ún. kora-kubáni rézbalták. Ritkán fordulnak elő, s szerinte valószínűleg az Alsóduna vidékéről származó importok, amelyek a Kárpátmedencében és Oroszországban a bronzkorban is használatban vannak.

1

6 Ezeket természetesen már bronzból öntötték. Ezt a véleményt nem tudjuk osztani. Ügy hisszük, hogy egy, a kubáni, majkopi és Fatjanovo-kultúra területe felől Dél-Oroszországon át felénk tartó, 1

2 Truhelka, Ö., Zwei Kupferbeile und ein Bronzebeil aus Bosnien. WMBH 1 (1893) 315— 316.; Dunareanu—

Vulpe, E., i. m. 204. 13. kép 1.; Montelius, O., La civilisation primitive en Italie. I. (Stockholm 1895) XXX. t. 7. alatt közöl Casalsochieról, XXXIII. t. 15. alatt pedig a Pótól északra fekvő területről egy bronzbaltát, amelyeknek foka tompa élbe fut, különben egyenes tengelyűek s élük nem ugrik ki a szerszám testéből. l

zCbilde, V. G., The dawn of European civilisation. (London 1927) 34. 13. kép 1. 1

1 Uo. 35.; Ua., Eurasian shaft-hole axes. ESA 9 (1934) 157—164. 1

5 Vo. Tal/gren, A. M., La pontide préscythique après l'introduction des métaux. ESA 2 (1926) 55. kép.; Äyräpää, A., Über die Streitaxtkulturen in Russland. ESA 8 (1933) 47. 43. kép alatt Carskajaról.; Vö. Tallgren, A. M., Die Kupfer- und Bronzezeit Nord- und Ostrusslands. SMYA 25 (1911) 89. 57. kép.; Ua., Sur les monuments meglithiques du Caucase occidental. ESA 9 (1934) 22. 21. kép 12.; Hamar, Fr., Urgeschichte Kaukasiens. (Wien 1937) XXXVIL t. 3—6.; Натре/ ]., Üjabb tanulmányok a rézkorból. (Bp. 1895) 9. kép.; Pulszky F., A rézkor. . . 14. kép 2.; Ua., Magyarország... 36. kép 2. 1

6 Äyräpää, A., i. m. 46. A korakubáni fejedelmi sírok tekintetében eltérők a vélemények. Rostovt^eff, M., Irinians and Greeks in South Russia. (Oxford 1922); Ua., L'âge du cuivre dans la Caucase septentrional. RA 1920. 2. 11. az i. e. 3. évezredbehelyezi, — Schmidt, A. V., Die Kurgans der Stanica Konstantinovskaja. ESA 4 (1930) 9. 3000—2300 közti időbe teszi.; Düllo, E., Kaukasischen Äxte der Bronzezeit. PZ 27 (1936) 159. azt mondja, hogy az erdélyi rézbalták a magyar bronzkor kezdetén, vagyis az i. e. 17. században hatoltak be Oroszországba. — Más alkalomra tartom fenn, hogy a Kárpátmedence rézcsákányaival ismét (Koska M., Közi. 2 (1942) 15—77.) és rézbaltáival formailag, időrendileg, valamint az eredet, s a szomszédos és ezek közvetítésével a távolabbi területekhez való viszonyuk szempontjából is részletesen foglalkozzam. Dél-Mezopotámiának, Perzsiának az eredet szempontjából, a Kaukázusnak és Dél-Oroszországnak mint közvetítőknek a kihangsúlyozására is akkor kerül sor, a Kárpátmedencében pedig Erdély nagy ipari központ-jellegű szerepére is akkor kívánok rávilágítani. (Vö. Du/lo, E., i. m.).