Folia archeologica 11.
Roska Márton: A bányabükki rézlelet
A bányabiikki regelet 27 a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Régészeti Intézetének oktató gyűjteményében vannak. Ltsz. 283—285. 3 A kolozsvári Marianum volt igazgatója, id. Xantus János is szerzett egyet bányabükki kirándulása alkalmával a Marianum iskolai gyűjteménye számára. (9. ábra 4.) Hossza 14,3 cm, élszélessége 7 cm, fokszélessége 4 cm, nyéllyukátmérője 2,4 cm, súlya 920 gr. Jelenleg az iskola letéteként az EN M Tört. Tára őrzi. Később még egy példányt sikerült szereznem az EN M Tört. Tára részére. (7. ábra 16.) 4 Orosz Endre alább hivatkozott cikkében bemutatta az ebből a leletből a saját gyűjteménye részére szerzett 8 példány fényképét, adta ezeknek, s más, magánkézben levő 4 példánynak a súlyviszonyait. A 8. ábrán Orosz figyelme folytán magam is bemutatom rajzban az ő baltáit. 5 Az 5. jegyzetben adott méretek és súlyadatok nem fedik mindenben az Orosz által közölteket, s éppen ezért mellőzzük a másik négyre vonatkozó adatoknak itt való ismétlését. Az Orosz gyűjteményében levő 8 balta közül a 3.-nak az éle a felszínre kerülése utáni csorbulásokat mutat; a 8.-nak nemcsak az élét sértették meg a találók, hanem az él kiugrásának a sarkát is ellapították, s ugyanitt valószínűleg egy másik baltával több helyen beütögették. Vitatkozni lehetne afelett, hogy egyik-másik balta élén látható ún. használati nyomok vagy csorbulások tényleg a használattól származnak-e, vagy pedig az egymáshoz való ütődés következményei. Az utóbbi lehetőség a valószínűbb, mert a vándor rézöntő használhatta ugyan útközben a maga készletének egyes darabjait, de ez nem igen válthatott ki rajtuk erősebb nyomokat, csorbulásokat. Már Orosz hangoztatta ennek a leletnek tipológiai szegénységét. 6 Baltáink két főváltozatban jelentkeznek. Az egyiket a 7. ábra 1. és a 8. ábra 1. baltája képviseli, a másikat az összes többi példányok. A nyéllyuk és a hossztengely valamennyinél derékszögben találkozik : élük ívelt, de az első számúé nem ugrik ki a szerszám testéből, a többié mind kiugrik s ennek meg3 Méreteikről, súlyviszonyaikról az alábbi táblázat tájékoztat; az adatok sorrendje: sorszám, hossz, élszélesség, fokszélesség,nyéllyukátm., súly. 1) 15.4 cm, 7.3 cm, 4.7 cm, 2.5x2.7 cm, 1076 gr. 2) 14.3 cm, 8.2 cm, 4 cm, 2.5 cm, 1420 gr. 3) 14,9 cm, 8 cm, 4.7 cm, 2.1 cm, 1122 gr. 4 A 7. ábra baltáinak méretei, súlyviszonyai: 1) 12.2 cm, 5.3 cm, 4.8 cm, 2.1 cm 901 gr. 2) 13 cm, 6.9 cm, 4.7 cm, 2.1 cm, 890 gr. 3) 14.8 cm, 4.3 cm, 4.6 cm, 2.2x1.2 cm, 1006 gr. 4) 13.3 cm, 7 cm, 4.1 cm, 2.1 cm, 810 gr. 5) 14.7 cm, 7.6 cm, 4.3 cm, 2.1 x 2.3 cm, 1007 gr. 6) 14.9 cm, 7.7 cm, 4.6 cm, 2.2 cm, 1004 gr. 7) 13.2 cm, 7 cm, 4.5 cm, 2.4 X 2.2 cm, 800 gr. 8) 13,1 cm, 7.4 cm, 4 cm, 2.1 cm, 850 gr. 9) 14,5 cm, 7.7 cm, 5 cm, 2.6x2.3 cm, 1130 gr. 10) 14.7 cm, 6.9 cm, 4.3 cm, 2.5 cm, 1002 gr. 11) 13.4 cm, 6 cm, 4.3 cm, 2.4 cm, 1000 gr. 12) 13.5 cm, 7.4 cm, 5 cm, 2.4 cm, 1140 gr. 13) 14 cm, 6.5 cm, 4.3 cm, 2.4 cm, 1100 gr. 14) 15.6 cm, 7.3 cm, 3.7 cm, 2.5 cm, 1006 gr. 15) 13.5 cm, 7.1 cm, 5 cm, 2.2x2.4 cm, 875 gr. 16) 15.2 cm, 5.9 cm, 4.9 cm, 2.6 cm, 1190 gr. 17) 15.1 cm, 7.4 cm, 3.9 cm, 2.6x2.3 cm, 1015 gr. 18) 14.6 cm, 7.4 cm, 4.9 cm, 2.5 cm, 1075 gr. 19) 14.9 cm, 7.4 cm, 4.9 cm, 2.4 cm, 945 gr. 20) 14.7 cm, 7.6 cm, 4.4 cm, 2.7x2.4 cm, 1065 gr. 5 Orosz E., Arch. Ért. 58 (1930) 228—229, 305; Roska M., Arch. Ért. 59 (1931) 271. Orosz tévedéseit helyesbitem: a pince nem őskori, a lelőhely nem a pince helyén van; valamennyi balta öntött és nem kovácsolás útján készült. A balták adatai: 1) 12.9 cm, 6 cm, 4.4 cm, 2.3 X 1.4 cm, 975 gr. 2) 14 cm, 6.6 cm, 4.2 cm, 2.6x2.2 cm, 930 gr. 3) 14.4 cm, 6.9 cm, 4.6 cm, 2.4 cm, 1000 gr. 4) 13 cm, 7.5 cm, 4.6 cm, 2.2 cm, 815 gr. 5) 13.3 cm, 7.3 cm, 4.8 cm, 2.3 x 2.1 cm, 950 gr. 6) 14.3 cm, 7.4 cm, 4.8 cm, 2.4 cm, ИЗО gr. 7) 13.5 cm, 6.9 cm, 4.2 cm, 2.2 cm, 860 gr. 8) 13.9 cm, 7.6 cm, 5.2 cm, 2.2 cm, 850 gr. 6 Orosz E., i. m. 228.
