Folia archeologica 11.
Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése
Egy tu agyar puskamiives család élete és működése 223 A fegyverek ágyazata foglalja magában a mozgó alkatrészeket. A lakatszerkezet, amely a XIX. században a fegyverek főkelléke, lényeges változást szerkezeti rendszerét illetően nem mutat. Valójában a XVIII. századból fennmaradt forma él tovább kisebb nagyobb változással. (39. ábra). A diófog sokban hozzájárul, hogy a lakat működési ideje állandó maradjon. Többféle lakatot alkalmaznak Kirner üzemében is. Ezúttal két típust mutatunk be: az első típus 1822-től a nyolcvanas évekig él, míg a második viszonylag rövid életű. (38. ábra 3,2.) Ez a gyújtószeges pisztoly működését biztosítja. A lakat felhúzása a sárkány felhúzásával történik. Ezáltal a dió a tengelye körül elmozdul és a lánc közvetítésével az ütőrugót megfeszíti. Eközben a diófog elérte az első, illetőleg a második nyugvónak a helyét. 5 5 Ha a sárkányt csak félig húzzuk fel, akkor a diófog az első, vagy biztosító nyugvóban áll meg. A biztosító felett közvetlenül helyezkedik el az átemelő, amely biztosítja a diófognak a teljes felhúzás után a nyugvón való átsiklását. A lakatlemez külseje Kirner György fegyvereinél kb. 1830-ig a korona nélküli magyar címerrel ékes. (XXX. t. 1.) E mellett a lakat vésése többnyire renaissance ízlésben, a szinte mozgó állatok ábrázolásaival együtt történt. Mindez, miként az egyik korabeli újság írja — figyelembevéve a rajzolók, vésnökök hiányát Magyarországon, rendkívül nagy teljesítmény volt. (XXX. t. 2.) A vadászfegyverek díszítése, különösen a kiállított darabok tökéletessége, igazolták a Kimerek hírnevét. A század végére a díszítés egyszerűsödik. A fiatalabb Kirner József ugyanúgy, mint Pauer és mások a sima lakatlemezt egyre több fegyveren alkalmazzák. A fegyvereken egy- és kétravaszos elsütőberendezést alkalmaztak. Ezek az elsütőberendezések azonban eltérő jellegűek még akkor is, ha egyazon típusú fegyvereket vizsgálunk. A század elején Kirner György már alkalmaz olyan fegyvereket, amelyek két ravasszal rendelkeznek. A vadászfegyverek esetében ezen semmi feltűnő nincsen, mert a két ravasz a jobb, illetőleg a baloldalon elhelyezkedő lakatok működtetését biztosítja. Kirner György azonban már céllövő pisztolyainál is alkalmazza a kétravaszos megoldást, amelynek okát a Magyarországon is elterjedt gyorsító berendezés elterjedésében kell keresnünk. A gyorsító berendezés, amelynek célja a pillanati elsütés biztosítása —, az egész századon keresztül alkalmazásban volt. A gyorsítókkal ellátott fegyverek két típusát ismerjük, a kétravaszos német, s az egyravaszos francia változatot. 5 6 A fegyvereknél nem közömbös, hogy a fegyver ravaszára milyen erejű nyomást kell gyakorolni, hogy a kioldás megtörténjék és egyben a lövés bekövetkezzék. Ha a ravasz kemény, akkor a célzás nem pontos, mert a fegyver csöve könnyen elmozdul. A célpisztolyoknál a gyorsító alkalmazása nagyon bevált, de a vadászatban sok szerencsétlenség előidézője lett, mivel a vadászatban az ujjat hosszabb ideig kell a fegyveren tartani, s ilyenkor a gyorsítós fegyverek néhány grammos nyomásra már elsültek. Kirner György az elsütő berendezésnél a mozgó alkatrészeket felszege6 5 Minden dión két nyugvó van. Az egyik a biztosítást szolgálja, míg a másik a szerkezet felhúzását biztosítja a lövés pillanatáig. 6 6 Amikor a vadászpuskára alkalmazni kezdték, akkor az egycsövű fegyverre a német, a kétcsövűre a francia ravaszt alkalmazták.
