Folia archeologica 11.
Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése
218 Temesváry Ferenc Belgiumban még a XIX. században is az államilag kötelezett, de a gyárosok által fenntartott „Probebankban" hajtották végre a csőpróbákat. 4 8 Ilyen próbaállomásokat később Magyarországon is felállítottak. Ezeknek jegyeiből néhányat bemutatunk (37. ábra). A Kirner fegyverek huzagolásánál két alapvető jelenséget figyelhetünk meg. Az egyes típusoknál a beálló bordák — ezután szaknevükön, azaz ormózatoknak nevezzük őket •— keskenyebbek, magasabbak, tehát a lövedék oldalába, vagyis a vezetékgyűrűkbe mélyebbre vágnak be. A cső belsejében 6—8 ormózat is van, ami által a fordulat természetesen kisebb lesz. A második esetben az ormózat laposabb, számuk 4—6 között mozog, s csavarodásuk hirtelenebb. Az ormózat magassága kb. 0,1 mm lehet, míg az előző esetben a 0.15 mm-t is elérte. Ezeket a típusokat a vezeték nélküli golyókhoz készítették. 4 9 A család csaknem kivétel nélkül a gömbölyű golyókat gyártotta, illetőleg alkalmazta még belövések esetén is. A legfiatalabb József már ismeri és behatóan elemzi a kúpgolyókat is, de alkalmazására csak a század legvégén került üzemében sor. A század közepén, illetőleg 1863-ban egyre többen gyártják az ón golyókat. Kirner nem alkalmazza ezt az anyagot, mondván: „Az ón golyó nagyon is kemény és rontja a cső vonását, minthogy a golyó kiröpülése által a csőre gyakorolt nyomás túlságos". 5 0 Az ormózat kiemelkedése nagyon könnyen megváltozik és a lövés bizonytalanná válik. 5 1 Ifjabb Kirner leginkább a Lancaster-féle fegyvereket gyártotta. Ezeknél a puskáknál a lövedék forgását nem a csavarmenet indítja meg, hanem az elliptikusan gyártott csőűr. A sörétes puskáknál két csoportot különböztethetünk meg. Az első típusnál a csőűr a torkolatig azonos méretű. A második típusnál a cső a torkolatnál összeszűkül, amelynek célja a sörétek egybetartása volt. 5 2 4 8 A jegyeket közli: Nimród 1914. 9. 4 3 Mindenkor nagy fontosságot tulajdonítottak a Kimerek is az ormózatok és a huzagok arányosságára. A megfigyelések szerint az ormózat a fegyverek legtöbbjénél páratlan számú. Egyes vélemények szerint az ormózatnak páratlan számúnak kell lennie, ha a legtökéletesebb forgást, átütőerőt és pontosságot akarják elérni. 5 0 Ifj. Kirner ]., Vadász és Versenylap. 1863. 474. 5 1 Megjegyzem, hogy 1848 után Magyarországon egyre inkább az egységes központi gyújtású töltényeket kezdik használni. 5 2 A XIX. századi fegyverek űrméretének vizsgálatakor hangsúlyoznunk kell, hogy például egy 12-es űrméretű fegyver csöve nem 12 milliméter. Ugyanis űrméret alatt azt a golyó37. ábra
