Folia archeologica 11.

Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése

214 Temesváry Ferenc délyt megkapta, és a házat rövid idő alatt felépítette. A gyár növekvő forgalmát bizonyítja az a jelentés, amely szerint „Kirner József puskaművest értesítsék, hogy az általa külföldről és pedig Londonból megrendelt 5200 töltényhüvely­nek, négyezer forgópisztoly töltényhüvelynek és négyezer golyónak akadály­talan kiszolgáltatása iránt a kellő intézkedések megtörténtek." 3 5 Már ebből a jelentésből is kiviláglik, hogy Kirner forgópisztolyokat is készített. Sajnos, ezekre a fegyverekre a cég jelzését nem vésette be, és így termékeit figyelemmel kísérni nem tudjuk. Pontos értesüléseink nincsenek arról, hogy a gyár mikor költözött a Király utcából a Rózsa u. 7. alá. 1889. augusztus elsején raktárát Bécsi u. 2. alá helyezte át. A gyár életében ekkor már lényeges változások mutatkoznak. Igaz, hogy 1896-ban még megjelenik az ezredéves kiállításon, de már csupán árnyéka önmagának. Művei még mindig a legszebb termékek közé tartoznak, de maga az ipar hanyatlik a gyáripar előretörése miatt. „Kirner József kiállítása utolsó csillanása volt ennek a hajdan oly szép és elegáns ipar­nak". 3 6 Nowotni es. kir. puskagyáros, Springer János örökösei, Wernig Péter, aki 1899-ben lett udvari puskaműves, elárasztják az országot fegyvereikkel. Springer örökösei a legmodernebb mai rendszerű hátulkötős fegyvereket gyártják, de Kirner továbbra is megmaradt a régi iskolánál. 1900-ban fegyvereit távcsővel látja el. 3 7 Látszólag a régi tekintélye ép. Segédei a kialakuló szocialista mozgalmak részeseivé válnak. Tevékenységük azonban főleg a szakszervezetben erős. 3 8 A híres mester 1905. május 28-án hirdet utoljára. Június negyedikén már Kirner József utóda, Pirk János hir­detése jelenik meg az újság hasábjain. 1909 márciusáig megtartotta az 1871-ben szerzett tagságát a Polgári Lövészegyletben. 1910 márciusában a tagok közül kilépett. Ezután visszavonultan élt otthonában. Amikor 1916. február negyedi­kén elhalálozott, a család a kerepesi temetőben helyezte örök nyugalomra az Árkád, jobb 59. sz. kriptában. 3 9 II. A Kirner család hagyatékának technikai elemzéséhez szerencsére a XIX. század elejéről is van Kirner műhelyéből kikerült anyag, és így három nemzedé­ken át követni tudjuk a fegyverek alaki, mechanikai változását. A levéltári adatok segítségével pontosan, évre meg tudjuk állapítani, hogy egy-egy fegy­verremek melyik mester készítményéhez tartozik. Különösen a cső anyagának és furatának nagy különbözősége a feltűnő. Ugyanakkor nem szabad figyel­men kívül hagynunk a cső felszerelésének módját, az ágyazás kiképzését és az elsütő berendezés változását sem. A család legidősebb tagja, Kirner György, minden valószínűség szerint 3 5 Uo. I. 2655/90. 3 6 Sterényi ]., Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredményei. (Bp. 1898) 294. 3 7 A távcsöves fegyvert 1883 körül D. Davidson (Edinburgban) katonai célokra már hasz­nálta. A század utolsó évtizedében Springer János örökösei használják Bécsben. Vö. Vadász és Versenylap 1883. 230. 3 8 Segédei közül eddig kettőt ismerünk. Hering Pált, aki később művezető lett és Zimány Józsefet. Mindkettőt a századvégi szakszervezeti mozgalomban emlegetik. 3 9 Megjegyezzük, hogy ekkor már a Krisztina körút 51-ben lakott, de a költözködés idejé­ről adataink nincsenek. Temetési bejegyzés a kerepesi temetőben. K. 1916. február.

Next

/
Oldalképek
Tartalom