Folia archeologica 11.

Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése

212 Temesváry Ferenc töltényt is bírálta, mégis a Dreyse és Collenbusch-féle Lancaster tölténnyel szemben előnyben részesítette.

2

2 A töltények bizonytalansága az üzlet érdekeit veszélyeztette. Ezért Bécsbe utazott és a bécsi fegyvergyárosokkal ezt a kérdést alaposan megvitatta. Minden valószínűség szerint Bécsben ismerkedett meg alaposan a Werndl-féle fegyver-mechanizmusokkal. Ezeket a fegyvereket Werder híres nürnbergi vasgyáros készítményei elé helyezi.

2

3 1869-ben az üzlet és a műhely különösen fellendült. Amíg apja, azaz idősebb Kirner József 1850-ben még megelégedett havi 60 font lőpor kiutalással, addig 1869-re ez a mennyiség már kevésnek bizonyult. Apja halála után ismét meg kellett szerezni a lőportartási és árusítási jogot. 1869 júliusában kérését a rendőrség pártolóan terjesztette fel a minisztériumhoz, írván: „A folyamodó megbízható és köztiszteletben álló iparos lévén, rendőri tekintetben akadály nincsen, hogy a kérdéses lőporvételi jogosítvány nevére átruháztassék".

24 Kérelme a lőpor mennyiségének felemelésére is kiterjedt, mert a városi és megyei őrség számára is nagymennyiségű lőszert készített és állandóan készít, de a saját gyárában készített fegyverek kipróbálásához is igen jelentős mennyiség kell.

2

5 Kérését teljesítették és május negyedikén az egy mázsa lőporra az engedélyt megkapta.

2

6 Ennek elérése — lényegében már nem jelentett különösebb nehézséget, hiszen Kirner József a fegyverkészítő család legfiatalabb tagja ekkor már pesti, királyi udvari puskaműves volt s mint ilyen kedvezményes elbánásban részesült. Apja halála után néhány hónappal a Lancaster féle lőfegyvert módosította s újítását, illetőleg találmányát szabadalmaztatta, „Kirner József a m. kir. udvari puskaműves Pesten (Szervita tér 4.) a Lancaster-féle központi javított fegyverre adott szabadalom egyetértőleg a császári királyi kereskedelmi minisztériummal a 2. évre meghosszabbítattott."

2

7 Minden tekintélye ellenére őt is érintette a közös külügyminisztérium 1870-ben, a francia—porosz háború idején kiadott rendelkezése, amellyel minden külföldi fegyverszállítást beszüntetett. A katonai események idején a tranzitó forgalmat is beszüntették. Kirner, aki a fegyvercsövek nagyrészét a régi minták után, és főleg olcsón dolgozó belga gyárosoktól vásárolta, a háborús események befejezése után a közös külügyminisztériumhoz fordult, hogy a „részére címzett 50 db kétlövetű fegyvercsövet tartalmazó három láda továbbítását engedélyezzék."

2

8 1873-ban a bécsi világkiállításon jelent meg készítményeivel. Ezúttal rendkívül ügyelt a szerkezet rendszereinek pontosságára, mivel a konkurrens cégek is jelentős darabokkal kívánták a vásárlók figyelmét magukra vonni. A külföldi mesterek kifogást nem találtak a készítményekben. „... pontos munkára nézve vetélkednek készítményei az angolokkal, eleganciára nézve a francia és bécsi gyártmányokkal."

2

9 Kirner ezen a kiállításon egyedül kép2

2 Ifj. Kimer /., Vadász és Versenylap. 1862. 210—211. 2

3 Megjegyezzük, hogy Werder nürnbergi fegyvergyáros 1869-ben már 2500 munkással dolgozott. Ifj. Kirner /., Vadász és Versenylap 1869. 65. 2

4 Budapesti 1. sz. Állami Levéltár Tanácsi iratok. X. 1051/1869. 2

5 Uo. X. 473/1869. 2

6 Uo. 871/1869. 2

7 Uo. 1870/11. 795. 2

8 Uo. X. 618/1871. 2

9 S. s. Vadász és Versenylap. 1873. jún. 4.