Folia archeologica 11.

Kalmár János: Hegyestőr és lóra való pallos a magyar huszár szolgálatában

162 Kalmár János azonban már tisztán magyar módra készül, a szablyákon is otthonos, lapos, elöl csúcsba futó kupak. (32. ábra d.) Kétélű pengéje 25 mm széles és 1055 mm hosszú. A leírt két utóbbi hegyestőr harci célokra készült katonai felszerelési darab. Szerelésük egyszerűen vasból készült, hüvelyük bőrrel bevont fátok. A további fejlődés útját jelzi a Bethlen-féle hegyestőr. Nem kimondottan harci célra készült, hanem az előkelő megjelenés fényét emelte, pompás külső díszítésénél fogva. Markolata aranyozott ezüsthuzallal sűrűn átcsavart, lapos, 33. ábra elöl csúcsba futó kupakjának tetején nagyobb méretű türkizkő ül, körülötte ,„Franciscus Bethlen" név van bevésve. Aranyozott ezüst keresztvasának szárai a penge felé hajlanak alá, az első szárról kézvédőpánt ágazik fel a markolat felé. Lila bársonnyal bevont hüvelye hosszú, aranyozott ezüst bújtató pánttal és sarupánttal szerelt, nagyméretű türkizkövekkel sűrűn borítva. A felkötő pántok összefonódó sárkányokból kialakítottak. Pengéje háromélű, hossza 1045 mm. (XVIII. t. 7.) Bethlen Ferenc I. Rákóczi György erdélyi fejedelem főudvarmestere és Fejér megyei főispán volt, meghalt 1654-ben.

1

3 A hegyestőr szerelése a XVII. század 20—30-as éveiben készült, erdélyi ötvös keze alól kikerült munka. A XVI. század végén, ha szórványosan is, megtaláljuk magyar szablyákon is a markolatgomb felé ágazó kézvédőpántot. Ilyen pl. Pálffy Miklósnak a "Kalauz... 192.