Folia archeologica 11.

Éri István: Gótikus agyagnegatívok a nagyvázsonyi Kinizsi-várból

GÓTIKUS AGYAGNEGATÍVOK A NAGYVÁZSONYI KINIZSI-VÁRBÓL A nagyvázsonyi Kinizsi-várban 1955 óta folyó ásatások évről évre értékes ritka leletekkel gazdagítják középkori emlékanyagunkat.

1 Ezek közé sorolhatjuk azt a két kisebb, agyagból készült negatív-töredéket is, amelyeket az 1957. évi feltárások hoztak napvilágra. E darabok művészeti értékük mellett művelődéstörténeti vonatkozásaik miatt érdemelnek figyelmet. A leletek leírása : 1. Evangéliumi jelenetet ábrázoló agyagnegatív

2 töredéke. (XVII. t. 1—2.) Leltári száma: N. 57.118. 1957 május 23-án került elő a vár magját alkotó lakótorony Ny-i oldalához csatlakozó palotaszárny külső fala mentén. Itt a palota és a várárok között lőréses védőfolyosó húzódik. A DNy-i sarkon álló kis kerek toronytól É-i irányban kutatóárkot mélyítettünk le a folyosó egy emelet magasságú, XVI—XVlI. századi feltöltésének átvágására.

3 Ebből került elő, kb. 1 m mélységből az említett töredék. Bár törésfelületei nem voltak frissek, tüzetes kutatást indítottunk a hiányzó részek megkeresésére. Munkánk — noha 1958-ban ugyanazon a helyen mélyebb szinten is megismételtük — eredménytelen maradt. A töredék nagyjából negyed körcikkely alakú, 55x46 mm méretű, szürkére égett, 12 mm vastagságú agyaglap.

4 Hátlapja nagyjából egyenesfelületű, zsíros tapintású. Ép oldalán jól kivehetők a ferde levágás síkjában a finomra iszapolt agyagmasszába kevert apró kvarcszemecskék. Az előlap átlagosan 5 mm széles szegélye nagyjából ugyancsak sima, egyrésze letöredezett. Egy síkban van az előlapon látható ábrázolás legmagasabbra kiemelkedő részeivel. Baloldalt a szegélyen egy kb. 2 mm mélységű kis lyuk látható, amelynek esetleg öntésnél lehetett szerepe (csap?). Az előlapot a szegélyen belül rendkívüli finomságú, a legkisebb felületet is betöltő, gazdagrajzú jelenet- s ahhoz kapcsolódó mondatszalag-részek 1 A kiemelkedő jelentőségű darabok közül eddig egy gyűrűalakú napóra és néhány renaissance domborműtöredék ismertetésére került sor. Éri I., FA 9 (1957) 209—217.; Ua., Művtört. Ért. 7 (1958) 124—133. 2 Az „agyagnegatív" kifejezés sok szempontból kifogásolható és nem teljesen szabatos. A magyarországi szakirodalomban még nem tárgyalt lelet eredeti, de visszaadhatatlan német neve: „Formmodel". 3 A Kinizsi-vár leírását, építéstörténeti megállapításait s az alaprajzokat 1. Éri I., Műemlékvédelem 2 (1958) 2—21.; Ua., Nagyvázsony műemlékei. (Bp. 1959). 1 Az eredeti, köralakú negatív átmérője, ahogyan az ív alapján kiszerkeszthető, kb. 85 mm lehetett. A jelenet viszont, a szegélyt leszámítva, mindössze egy 75 mm átmérőjű körbe, tehát kb. 43 cm

2-nyi felületre került rá.