Folia archeologica 11.

Héjj Miklós: Gótikus faragványok a cseszneki várból

Gótikus faragványok a cseszneki várból 137 3. Oroszlánfejes faragvány. (XVI. t. 1—3.) Anyaga szürkésfehér likacsos mészkő. Szélessége 55, magassága 70, hossza 100 cm, ebből a falba 50 cm volt beépítve. Erőteljes formákkal megmintázott tátott szájú oroszlánfő. A homlok közepén háromszögű pajzsban a Garák tekergő kígyójával díszített címer van. A sörény ferde sorokba rendezett csigásvégű fürtökből kialakított. Homloknézetben a nyak alatti üres teret, a sörényből kilógó öt fürt tölti be. Baloldalt a sörénynek csak az alsó része van kidolgozva. A felső négy sorban csak az alapformákat nagyolták ki. Az oroszlán koponyáját borító szőrzet is hasonló technikát mutat, de itt a kopást a félkész munkától nem lehet kétséget kizáróan megkülönböztetni. A jobboldali szem erősen sérült, a baloldali nyitott nagy szemgolyót ábrázol. A jobboldali fül teljesen hiányzik, a baloldali erős plasztikájú, kerek formát mutat. Az oroszlán szája nyitott, a felső ajak bal széle az orrig, az alsó ajak pedig teljesen hiányzik. A szájban 18 cm átmérőjű, átlós irányú hengeres nyílás van, mely a faragvány falba épített hátsó szakaszába vésett vályús csatornába torkollik. Az egész járat csiszolás, kopás nyomait mutatja. A faragványok problematikájának megértéséhez tekintsük át röviden a cseszneki vár és a Gara család XIV—XV. századi történetét. A vár eredetileg királyi birtok volt. Valószínűleg 1250 körül épült ki. 1392-ben cserélte el a hozzátartozó birtokokkal együtt Zsigmond király a Gara család rác végeken elterülő birtokaiért. A várat az első adományozás alkalmával a két Gara testvér, Miklós és János közösen kapta. 1402-től Miklós az ország nádora volt és így ő apja után már a második a Garák közül a nádori székben. Gara Miklós 1408-ban másodszor nősült, feleségül vette Ciliéi Annát és így a király sógora lett.

3 Zsigmond ez alkalomból megerősítette Miklós nádort és János ozorai bánt Ugodvár, Csesznek, Fenyőfő és Pápa város birtokában.

4 Gara János 1410-ben Borbála királynő közvetítésével nősült, s feleségül vette IV. Ziemovit mazoviai herceg leányát, Hedviget. János 1429-ben halt meg.

5 Miklós nádor 1432-ben szétosztotta birtokait saját fiai, Miklós és László között. Ez időtől kezdve egy ideig ők is közösen birtokolták Csesznek várát. 1433-ban Miklós nádor is meghalt. 1438-ban a Gara család kihalta után, a vár királyi adományozás útján már a Zápolya család birtokába került.

6 A faragványok és a történeti adatok egybevetése alapján megállapíthatjuk, hogy a cseszneki vár építésének fénykora a XV. század elejére esik és a Gara családdal közvetlen kapcsolatban van. A fentiekben ismertetett négy faragvány véleményem szerint a vár kapuzatának részét képezte. A szemöldökkövek, az építési tábla és az oroszlánfejes faragvány azonos kőanyaga, a felületek azonos megmunkálási módja is emellett szól. Feltevésem szerint a szemöldökkő csak egy felvonóhidas, többször tagozott kapuzat része lehetett. Ezt bizonyítja a faragványon megfigyelhető 3 F. Gruppenberg L., Adatok Csesznek történetéhez. Veszprémi Múzeum évi jelentése 1927/28. 24—26. 4 Pesty F., Sz 10 (1876) 297. 6 Wertner M., Sz 31 (1897) 918. • F. Gruppenberg L., i. m. 27—31.