Folia archeologica 11.
Csalog József: Rangjelző díszkard az avaroknál
RANGJELZŐ DÍSZKARD AZ AVAROKNÁL A Folia Archaeologica IX (1957) kötetében Kovrig Ilona a törökbálinti kora-avarkori sírok ismertetése és értékelése során lényeges és mélyen járó gondolatok felvetése mellett — az én véleményem szerint — az 1. sír kardjának kapcsán egy sokat mondó jelenséget figyelmen kívül hagyott és így nem is oldott meg helyesen. Arról a keresztvas nélküli, egyenes, kétélű kardformáról van szó, melynek markolatán karikában végződő ezüst aklaszegbe akasztott, kicsiny ezüst karika látható, s amelynek használatáról szólva Kovrig feltételezi, hogy abba csuklózsinórt fűztek az ismertetés 25. ábrája szerinti módon. A kérdés lényegében a kardnak és a XXI. t. 1—2. képen általa idézett bäzäkliki falfestmények értelmezésén fordul meg. Kovrig 26. ábráján olyan kardot látunk, melynek ezüstlemezzel borított, alul-felül pánttal lezárt markolata van. A markolat hossza mindössze 7 cm; közepén, mégpedig külső oldalán, ezüst karika ül. Aligha hosszabb ennél a bäzäkliki falfestményeken ábrázolt kard markolata és ami a leglényegesebb, annak is a közepén találjuk a karikát. Figyelembe véve ennek a kardnak és a kard hüvelyét fogó kéznek a méreteit, egészen világos, hogy ezt a kardot nem markolhatták meg a karika fölötti rövid szakaszon. A karikák fölötti markolatrésznek rövidsége a törökbálinti kardnál Kovrignak is feltűnt. Ezért tételezte fel a 119. oldal szövegében, hogy „a markolatborítás felső végén látható markolattövis törött vége azt jelenti, hogy a markolat eredetileg hosszabb volt, s az ezüstveretes rész felett még folytatódott." Másutt (126. o.) feltételezi, hogy a hiányzó résznek faborítása volt. A törökbálinti kard markolatán megmaradt ezüstborítás lezártsága és a bäzäkliki falfestmény kardjának említett sajátosságai miatt ezt a feltevést nem tartom elfogadhatónak. A markolattövis végéhez szerintem nem faborításos markolatrész csatlakozott, hanem erre szegecselték rá azt a markolatot felül lezáró korongalakú gombot, melyhez hasonló a bäzäkliki és a gátéri 1 kardon is látható. Az ezüst karika ezek szerint szándékosan a markolat közepén kapott helyet. Ez természetesen érthetetlen lenne, ha a karikához csuklózsinórt erősítettek volna, s ha a kardot a karika feletti markolat-részen ragadva meg, tényleges fegyverként harcban használták volna. A csuklózsinór alkalmazása ellen szól az is, hogy a karika nem a markolat tövében kapott helyet és hogy az ilyen zsinór felerősítésére egymagában elégséges mereven rögzített karikába még egy második, díszhatást keltő ezüst 1 Kada E., Arch. Ért. 26 (1906) 217. d kép.
