Folia archeologica 10.

Kőszegi Frigyes: Az oroszvári bronzkori temető

56 Kőszeg: Frigyes Fel kell hívnunk a figyelmet a gátai kultúrának a perjámosi és aunjetitzi kultúrával való rokonságával kapcsolatban néhány fontos kérdésre. Kétség­telenül mindkét kulturával közelebbi érintkezésben is lehetett a gátai kultúra. A perjámosi kultúrával való kapcsolata megnyilvánulhatott a kisapostagi kultúrán keresztül. Nem szabad sem a perjámosi, sem az aunjetitzi kulturának a gátai műveltségre való hatása szerepét kisebbítenünk, ugyanakkor túl sem értékelnünk egyikét sem. Véleményünk szerint a gátai kultura teljes mértékű besorolása sem az aunjetitzi, 11 1 sem a perjámosi körhöz 11 2 nem igazolható. Miként ezt R. Pittioni is leszögezte, a gátai kultúrát genetikus szálak fűzik mind a harangalakú edények kultúrájának fiatalabb csoportjaihoz, mind a Guntramsdorf—Drassburg csoporthoz. 11 3 Ugyanakkor valószínűnek látszik, hogy a kultúra teljes arculatának kialakításában a perjámosi kultura is szerepet játszott. Nem világos még, hogy a Dél-Oroszország felől érkező, valószínűleg ethnikus elemek milyen útvonalon keresztül érkeztek a gátai kultúra terüle­tére. Arra már történtek utalások, hogy ezek a perjámosi elemekkel szorosan összefonódva jöttek, 11 4 ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk a zsinórdíszes kerámia népének közvetítő szerepét, utalva itt a fölliki sírra. Összefoglalva az eddig elmondottakat, tehát a gátai kultúra elsősorban a harangalakú edények továbbélő csoportjainak és a „Litzenkeramik" népének hatására alakult ki, amelyben egyéb elemek, így dél-oroszországiak és Maros­vidékiek is közreműködhettek. Az aunjetitzi kultúra emlékeinek a gátai for­mákkal való hasonlatosságát elsősorban a közös eredeten, a harangalakú kultúrán keresztül magyarázhatjuk. Ugyanakkor az egymás mellett élés a közvetlen kapcsolatok meglétét, pl. kereskedelem formájában is feltételezi. Ugyanez mondható el az egyéb korabeli szomszédos kultúrákkal kapcsolat­ban is, mint pl. a kisapostagival. A gátai kultúráról rajzolt általános képbe nagyjából beleillik az oroszvári temető anyaga. Természetesen bizonyos eltérések mutatkoznak ugyan, mint pl. a megszokottnál több aunjetitzi forma az oroszvári sírokban. Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a közölt 21 sír anyagából nem alkothatunk általános képet a valószínűleg lényegesen nagyobb bronzkori temető általános helyzetére vonatkozólag. KŐSZEGI FRIGYES 11 1 Bona I., Arch. Ért. 84(1957) 230 sk.k. 232. 11 4 Nestor, ]., Der Stand der Vorgeschichtsforschung in Rumänien. BRGK 22(1932) 89. 11 3 Pittioni, R., Urgeschichte... 307. 11 1 Mozsoli с s A., VSz 4(1937) 240.

Next

/
Oldalképek
Tartalom