Folia archeologica 10.

Korek József: A bükki kultúra települése a Hillebrand barlangban

A biikki kultúra települése a Hillebrand barlangban 21 Így bár nem teljes a feltárás, mégis a barlangban szokatlan cölöplyuk­rendszerről jó áttekintést ad. Nem az első eset hazánkban, hogy barlangban cölöpépítmény nyomait figyelték meg. Aggteleken Gallus Sándor 1937. évi ásatása hozott erre példát, amelyet Banner János a neolithkori házépítésről írt összefoglaló cikkében közölt, de sajnos a feltárásból mindössze annyi van birtokunkban, amennyit Banner János említ: „A Denevér-ágnak a nagyterem utáni folyosójában két patkóalakú házat tárt fel. A nagyszámú cölöplyuk között igen gondosan jelölte ki azokat, amelyek a ház falait tartották. A sűrűn egymás után következő cölöpöket hidlás maradványainak tartja, amit a folyton csöpögő, sokszor folyó víz indokol is." 6 A közölt alaprajz jól mutatja a Denevér-ág, a Nagyterem utáni folyosó feltárt területén a sűrű, látszólag rendszer nélküli cölöplyukak helyét. A feltárt terület középtáján sűrűsödnek és egészen a sziklafalig húzódnak. A közölt rajz méreteket nem közöl, nem mutatja világosan a tűzhelyeket, a jelzések félreismerhető volta miatt. A rendszertelennek mutatkozó cölöp­lyukakból Gallus Sándor két patkóalakú objektumot rekonstruált, a megyaszói kunyhó analógiájára. Tompa ásatási feljegyzései alapján világos, 7 hogy Megyaszón egy olyan földbesüllyesztett, lekerekített sarkú kunyhó volt, ahol a ház hossztengelyében tartó oszlop állott. A patkóalakban megmaradt paticsnyomok valóban mutat­koztak, azonban ez alatt feküdt a ház lemélyített gödre. Ongáról van még megfigyelés arról, hogy 120 cm mélyen ovális patkó­formájú paticsépítmény került felszínre. 8 Tehát van adat arra, hogy földbe­süllyesztett patkóalakú építményt is használt a bükki kultúra embere, mégis úgy vélem, hogy az aggteleki rekonstrukció kombinatív és nem meggyőző s minden bizonnyal egy a sok lehetőség közül. Nem ad megoldást az alapon belül elhelyezkedő cölöplyukakra. A cölöplyukak elhelyezése, formában és szerkezetben is számos lehetőséget ad a rekonstrukciókra. A kettős cölöp­sornak patkóalakúra való megszerkesztésére ellentmond a tűzhelyek elhelyezése is, mert az a tény, hogy a tűzhelyek rajta fekszenek a cölöplyukakon, kizárja azok egykorúságát. A cölöplyukak rendeltetésének vizsgálatához igen kevés adat áll rendel­kezésünkre, mert a bükki kultúra települési formájáról szinte semmit sem tudunk. Az ún. patkóalakú építményeken kívül Borsodról és Orosról vannak részletesebb adataink. A település általános megjelenési formája az ovális alakú, földbesüllyesztett gödör, amelyek közül egyesek lakóhelyül is szolgáltak. Az 1948. évi ásatás során Borsodon 9 két olyan gödröt tártunk fel, amelyek a lakásviszonyokra felvilágosítást adnak. Az egyik hosszúkás alakú, földbevájt 6 banner J., Arch. Ért. 1943. 10., 11. 7. kép. 7 A megyaszói kunyhóról az alábbi feljegyzések állnak rendelkezésre: „10 m-es 3. sz. nagy árokban kb. 50 cm mélységben egy kb. 4 m átmérőjű putrinak nvomai mutatkoznak, nagy­mennyiségű putrisározás töredéke, cseréptöredékekkel, őrlőkövekkel... 120 cm mélyen oldal­faltól 170, illetve 185 cm távolságban talált 15 cm mély cölöplyuk mellett állati csontmaradvá­nyok és csiszolt kőkocka volt." Adattár 3. M. I. Patay P. birtokában levő fénykép jól mutatja a félkörívben megmaradt sártapasz foltot. Egy része a felszíni fekvés miatt kikopott. Valószínűnek látszik, hogy a paticsréteg alatt sekélyebb mélységű gödör van, s a megmaradt rögök a tetőszer­kezet leomlott romjai. 8 Sógor Gy.-né megfigyelése. Adattár 60. О. I. 9 Az ásatás megfigyeléseit Csalog J. teszi közzé. Régészeti füzetek (Bp. 1958) Ser. II. 2. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom