Folia archeologica 10.

Korek József: A bükki kultúra települése a Hillebrand barlangban

A biikki kultúra települése a Hillebrand barlangban 21 Így bár nem teljes a feltárás, mégis a barlangban szokatlan cölöplyukrendszerről jó áttekintést ad. Nem az első eset hazánkban, hogy barlangban cölöpépítmény nyomait figyelték meg. Aggteleken Gallus Sándor 1937. évi ásatása hozott erre példát, amelyet Banner János a neolithkori házépítésről írt összefoglaló cikkében közölt, de sajnos a feltárásból mindössze annyi van birtokunkban, amennyit Banner János említ: „A Denevér-ágnak a nagyterem utáni folyosójában két patkóalakú házat tárt fel. A nagyszámú cölöplyuk között igen gondosan jelölte ki azokat, amelyek a ház falait tartották. A sűrűn egymás után következő cölöpöket hidlás maradványainak tartja, amit a folyton csöpögő, sokszor folyó víz indokol is."

6 A közölt alaprajz jól mutatja a Denevér-ág, a Nagyterem utáni folyosó feltárt területén a sűrű, látszólag rendszer nélküli cölöplyukak helyét. A feltárt terület középtáján sűrűsödnek és egészen a sziklafalig húzódnak. A közölt rajz méreteket nem közöl, nem mutatja világosan a tűzhelyeket, a jelzések félreismerhető volta miatt. A rendszertelennek mutatkozó cölöplyukakból Gallus Sándor két patkóalakú objektumot rekonstruált, a megyaszói kunyhó analógiájára. Tompa ásatási feljegyzései alapján világos,

7 hogy Megyaszón egy olyan földbesüllyesztett, lekerekített sarkú kunyhó volt, ahol a ház hossztengelyében tartó oszlop állott. A patkóalakban megmaradt paticsnyomok valóban mutatkoztak, azonban ez alatt feküdt a ház lemélyített gödre. Ongáról van még megfigyelés arról, hogy 120 cm mélyen ovális patkóformájú paticsépítmény került felszínre.

8 Tehát van adat arra, hogy földbesüllyesztett patkóalakú építményt is használt a bükki kultúra embere, mégis úgy vélem, hogy az aggteleki rekonstrukció kombinatív és nem meggyőző s minden bizonnyal egy a sok lehetőség közül. Nem ad megoldást az alapon belül elhelyezkedő cölöplyukakra. A cölöplyukak elhelyezése, formában és szerkezetben is számos lehetőséget ad a rekonstrukciókra. A kettős cölöpsornak patkóalakúra való megszerkesztésére ellentmond a tűzhelyek elhelyezése is, mert az a tény, hogy a tűzhelyek rajta fekszenek a cölöplyukakon, kizárja azok egykorúságát. A cölöplyukak rendeltetésének vizsgálatához igen kevés adat áll rendelkezésünkre, mert a bükki kultúra települési formájáról szinte semmit sem tudunk. Az ún. patkóalakú építményeken kívül Borsodról és Orosról vannak részletesebb adataink. A település általános megjelenési formája az ovális alakú, földbesüllyesztett gödör, amelyek közül egyesek lakóhelyül is szolgáltak. Az 1948. évi ásatás során Borsodon

9 két olyan gödröt tártunk fel, amelyek a lakásviszonyokra felvilágosítást adnak. Az egyik hosszúkás alakú, földbevájt 6 banner J., Arch. Ért. 1943. 10., 11. 7. kép. 7 A megyaszói kunyhóról az alábbi feljegyzések állnak rendelkezésre: „10 m-es 3. sz. nagy árokban kb. 50 cm mélységben egy kb. 4 m átmérőjű putrinak nvomai mutatkoznak, nagymennyiségű putrisározás töredéke, cseréptöredékekkel, őrlőkövekkel... 120 cm mélyen oldalfaltól 170, illetve 185 cm távolságban talált 15 cm mély cölöplyuk mellett állati csontmaradványok és csiszolt kőkocka volt." Adattár 3. M. I. Patay P. birtokában levő fénykép jól mutatja a félkörívben megmaradt sártapasz foltot. Egy része a felszíni fekvés miatt kikopott. Valószínűnek látszik, hogy a paticsréteg alatt sekélyebb mélységű gödör van, s a megmaradt rögök a tetőszerkezet leomlott romjai. 8 Sógor Gy.-né megfigyelése. Adattár 60. О. I. 9 Az ásatás megfigyeléseit Csalog J. teszi közzé. Régészeti füzetek (Bp. 1958) Ser. II. 2. 22.