Folia archeologica 10.
Fejős Imre: Fényképészetünk első virágkora (1855–1885)
218 Fejős Imre A szegények fotográfiáját, vásárok és búcsúk gyorsfényképét, a ferrotipiát Horváth Zsigmond kezdeményezte a Városligetben. 4 6 Veduták, ipari felvételek, reprodukciók, főleg pedig fotomechanikai sokszorosító eljárások meghonosítói a Nógrád megyei származású Weinwurm Antal, Klös^ György gyógyszerész, a budai Wohlfahrt és Lovich, továbbá Divald Károly a legkulturáltabb fényképészeink egyike, akinek fototipiai intézetét fia nagyüzemmé fejlesztette, képeslapokkal ellátva az ország legkisebb faluiát is. 4 7 A vidéki városok közül Sopron a legrégibb fényképészeti központ. Itt működött Tiefbrunner Sándor 1862—75-ben, sógora, Kupprecht Mihály 1863-ban nyitotta meg műtermét. A szombathelyi Knebel Ferenc 1864-től dolgozott. Rupprechttel együtt megkapta az udvari fényképész címét. Az esztergomi Beszédes Sándor az archeológiai kutatók fotográfusa. Ko^ics György az 1878-i párizsi világkiállításról hozott haza Pozsonyba kitüntetést. 4 8 Pribék Antal és Bülch Ágost Székesfehérvár, a Zelesny cég Pécs régi hírnevű műterme. Letzter Lázár Szegeden dolgozott, Debrecenben és Pesten is volt műterme. 49 Vándorfényképészeink között is akad a fotografálás rajongója, művelt tollforgató ember. Molnár István megörökítette ,,e nehéz élet és működés" néhány vonását. A fotográf megérkezve egy faluba műteremnek keres egv csűrt, vagy kocsiszínt. A bakter közben széthordja jelentéscéduláit. Másnap az udvar tele kíváncsiakkal. Lefotografál egy csoportot, a sebtében kidolgozott képet kiakasztja a kapura. Ez a legjobb reklám... 5 0 Néhány magyar a külföldön talált boldogulást. A brassói Mándy Ferenc Bukarestben, Carmen Sylva udvari fotográfusává lett. 5 1 Simonyi Ernő emigráns korában Louis Blanc híve, a hatvanas években az angliai Bristolban fényképeszkedett. 5 2 Benic^k.y New Yorkban a milliomosok fényképészévé küzdötte fel magát. 5 3 Kecskeméthj Mihály 1882-ben Washingtonban alapított műtermet, ahol Munkácsy is megfordult (XXXIV. t. 2.). 5 4 VI. Utoljára hagytuk kora s talán az egész magyar fényképezés legnagyobbjának, Veress Ferenc alakjának vázolását. Pályája a fotografálás minden vonatkozásban kezdeményező és maradandó alkotásokkal átfogja az egész korszakot, összeköti a múltat a jelennel. Veress Ferenc (Kolozsvár 1832—1916) szegény szülőktől származott. Rövid iskolázás után ötvösinasnak ment, mesterénél ismerkedett meg a daguerreotípiával. Ettől kezdve a fényképezést tűzte ki életcéljának. Idegennyelvű szakkönyveken képezte magát és tanult nyelveket. Néhány amatőr pártfogója segítségével 1852-ben Kolozsvárott műtermet nyitott s az erdélyi 4 8 Kreilishei Gy. i. m. 27. j. 4 7 M. Fképészek Lapja 1(1897) 49—50.; Fképészeti Közi. 1(1886) 139—40.; Hivatalos Jelentés. . . i. h.; Pallas Lexikon V. (Bp. 1893) 376 .; Gulyás?., Magyar írók. V. (Bp. 1943) 840. 4 8 VU 24(1878) 686. 4 9 Magyarorsz. és Nagyvilág. 3(1867) 128.; Lyka K., i. m. 202. 5 0 Fképészeti Lapok. 1(1882) 56—60, 201. 5 1 Uo. 40—41. 5 2 Eö/vös K„ Munkái, V. (Bp. 1901) 84—125. 5 3 VU 24(1878) 618—619. 6 4 Fképészeti Lapok 4(1885) 56—58.
