Folia archeologica 10.
Fejős Imre: Fényképészetünk első virágkora (1855–1885)
216 Fejős Imre beállított, jelmezes alakokkal hivalkodó, ún. zsánerképeknek. 3 1 Tragikus alakja az abszolutizmus tehetséggyilkoló korának Ors^ágh Antal, aki a megélhetésért szétszórva alkotó kedvét, kevés maradandót hagyott maga után. Mint kadét 1848-ban átszökött ezredétől Olaszországba s a velencei légióba állt be, annak feloszlatása után Konstantinápolyba menekült, rajzolás mellett itt kezdett fényképezni. 1853-ban Párizsba költözött s az Odeon Színház mellett nyitott műtermet (XXXIV. t. 1.). Az elsők közt kísérletezett a Tablót által feltalált porcelán képekkel. A Délibáb 1856. november 30-i tudósítása szerint a negatívokhoz a legjobb sikerrel „ruggyantát, gumi elasticumot" kezdett használni. Kísérletével szerencsésebb körülmények között talán a film felfedezőjévé válhatott volna. A fényképezés mellett folyvást készültek tollrajzai és litográfiái. Fordított és írt színműveket, hírlaptudósítással foglalkozott. 1862-ben kegyelmet kapva hazatért s a Kerepesi (Rákóczi) úton nyitott műtermet, amely azonban nem tudott népszerűségre vergődni. Tönkremenve előbb a külföldön próbált boldogulni, majd a Kereskedelmi Minisztériumban kapott díjnoki állást. Vakságtól fenyegetve 1878. május 6-án lakásán agyonlőtte magát. 3 2 Barabás Miklós 1862 októberében nyitotta meg műtermét az Üri utca 8. szám alatt, Fajth János látszerészből vedlett fotográfussal társulva. Munkatársát rosszul választotta. 0 maga csak kenyérkereseti foglalkozásnak vette új pályáját. Kispolgári közönségével nem tudott bánni. 1864-ben kénytelen volt a műtermével nagy veszteséggel felhagyni, de továbbra sem szűnt meg fotografálni 3 3 (XXXVI. t 1.). Rosszhírű műtermét mások kísérletei után Ellinger Ede lendítte fel, Arany János és a 90 éves Kossuth fényképésze. Borsos József felhagyva a Bécsben folytatott festői tevékenységével, 1861-ben nyitott műtermet a régi Botanikus-kertben, arcképfestő barátjável Doctor Alberttel társulva. 3 4 A Borsos és Doctor társulás egykorú vélemény szerint „rövid idő alatt a hazában minden más fényirdai műtermet felülmula a képek tökéletessége és szépsége által". A magas uraságok tetszését nemcsak valóban kitűnő arcképekkel nyerték meg, hanem fényképeztek lovas alakokat és fogatokat is. Vállalkozó szellemüknek köszönhető az első magán fényképészeti iskola, amelyet Szentkuthy István gyógyszerész vezetett. 3 5 A hetvenes évek elején a társak szétváltak, majd hét év múlva ismét egyesültek, Varságh Imrét véve új társul, aki fénynyomatok előállításával is foglalkozott. Ez idő tájt lehetett retusőrjük MagyarMannheimer Gusztáv. 3 6 1874-ben Borsos újból kivált, Koller Károlyt téve meg műteremvezetőjének, ö maga visszavonult a Szép Juhászné kocsmárosának. Doctor a Kristóf téren Kozmatával dolgozott nyugalomba vonulásáig. A Borsos és Doctor cég munkássága kommerciális alapokra fektetett és valóban művészi képek sorára válik szét. 3 1 Művészet 9(1910) 179—180.; Műbarát 1(1921) 143—145.; Művtört. Ért. 1(1952) 97. 3 2 Divatcsarnok 1855. dec. 20. 1400.; VU 9(1862) 239, 490., továbbá 24(1878) 240.; Hajnal Naptár. (Pest 1863) 118.; S?innyei ]., i. m. IX. 1407. 3 3 Barabás A/., Önéletrajza. (Kolozsvár 1944) 147.; Hoffmann I., Barabás Miklós. (Bp. 1950— 54).; Ország Tűkre 3(1965) 81—82.; M. Képzőművész 1(1864) 14. 3 4 Kopp ]., Borsos József. (Bp. 1931). 3 5 Hajnal Nantár. 28.; Fejős I., Fotó 4(1957) 257—260. reprókkal. 3 6 VU 23(1877) 221.; Üj Idők i. h.
