Folia archeologica 10.

U. Kőhalmi Katalin: Fakengyel és egyéb fatárgvak egy nyugat-mongóliai múzeumban

146 U. Kőhalmi Katalin nélküli, valamint 2 kicsiny (30. ábra 3) és 2 nagyobb (30. ábra 4) nyakkal ellátott lapos nyílhegy. 8. Tí% nyílvessző-töredék. Hosszúságuk 10—13 cm között, valamennyinek 1 cm az átmérője. Egyes darabokon vörös festés nyomai. 9. íjtöredék. Egy reflex íj végdarabja, csontborítás nélkül, valamint az ehhez fecskefarkú eresztéssel és két egymástól 4 cm-re levő faszeggel hozzáerősített középrésznek egy erősen korhadt darabja. A középrész maradványon kéregtekerés korhadt foszlányai. — Méretei: a töredék teljes hossza — egyenesben mérve — 65 cm. A középrész 42 cm, a végdarab 34 cm hosszú; ezek 6 cm-es darabon vannak egymásbaeresztve. A végdarab szélessége 2 cm (30. ábra 14). 10. Facsés^e-töredék. Fából faragott, gömbszelet alakú lapos ivócsésze feneke és oldalfalának mintegy fele, vele egybefaragott, felfüggesztésre szolgáló apró füllel. — Méretei: 17x18 cm (30. ábra 13). 11. Vaskés famarkolattal. 10 cm hosszú, pengéje lapos, keskeny, hegyes, erősen rozsdás. Tüskével, átszegelés nélkül erősítették a 13 cm hosszú ovális metszetű fanyélbe (30. ábra 1). 12. Nyelv alakú csontcsat. Két teljes és néhány töredékes példány egyforma méretekkel. A teljes darabok hossza 11 cm, szélessége 3,5 cm. Vastagságuk 0,3—0,5 cm. Egyenes végüknél egy 2 cm hosszú, hegyüknél pedig egy 2,5 cm hosszú téglalap alakú nyílás. Az utóbbitól 2 cm-re a lemez közepe felé egy kis kerek lyuk helyezkedik el. Az egyik teljes példányon egy vasdrót is látható, amely a lemez egyik lapján a kerek lyukat a szélesebb téglalap alakú nyílással oly módon köti össze, hogy behajlított végeivel a nyílások peremébe kapaszkodik (30. ábra 8). 13. Csontcsat. Egy majdnem teljes példány és több töredék a 30. ábra 9. látható formában. Vastagságuk 0,3—0,5 cm. A legépebb darab méretei: hossza 10 cm, szélessége a végeknél 1—1, középen 3 cm, a középső kidomborodásnál levő félhold alakú nyílás hossza 2 cm, az egyenes él mentén levő kerek nyílásoknak egymástól való távolsága 2—2,5 cm. Ezen a darabon a félhold alakú nyílásban összeszáradt szíjmaradvány is látható. 14. ívesen hajlított csontléc. Hossza — a hajlás mentén mérve — 17 cm. Szélesssége mindkét végén 2 cm, középen 1 cm. Vastagsága kb. 0,4 cm (30. ábra 10a—b). A 12—14. alatti csonttárgyak pontos rendeltetése ismeretlen, a múzeum vezetője úgy vélte, hogy nyereg tartozékai. A tárgyak faanyagának xylotomiai megvizsgáltatására természetesen nem volt módom, az azonban kétségtelen, hogy a tegezek kéreganyaga nyírfáról származik. A többi fatárgy anyagaként nyír, szibériai nyár, fűz, saxaul és lombhullató fenyő jöhetnek számításba, minthogy többszáz kilométeres távolságra más fa nem található. A leletek korának meghatározására csekély régészeti jártasságomon kívül már csak azért sem vállalkozhatom, mert Nyugat-Mongóliából és Dzungáriából megfelelő összehasonlító anyag nem áll rendelkezésünkre. A mai ojrát (nyugati mongol) lakosság megfelelő használati eszközeitől a leírt leletek igen nagymértékben elütnek, de már csak azért sem tarthatjuk őket a legújabb korból származónak, mert a szóbanforgó területen a lama-