Folia archeologica 9.

B. Bónis Éva: Császárkori halomsíros temetkezés Iváncon

72 В. B

onis Êva kapcsolható a nyugatpannoniai tumulusok kerámia anyagához, a pannóniai provinciális edénygyártás II. században induló fázisához tartozik. Hasonló formájú edények a nagyobb városi centrumokból és környékükről ismertek, Poetovio

1

0, Savaria

1

1, Brigetio

1

2 temetőiből, gyakori Carnuntum és Vindobona környékén

1

3, használatuk még a III. században is kimutatható.

1

4 A Keszthelyújmajori I—II. századi temető hasonló példánya még a II. századi csoporthoz tartozik.

1

5 A 7. sz. halom 3. sz. agyagtálja sigillatakra emlékeztető formájú, Poetovio temetőiben és Carnuntumban

1

6 inkább téglaszínű változatait találták meg. Szürkés kivitelben egy kerschbaumi (Steiermark) példány ismeretes, melynek korát az I. század utolsó negyedére és a II. század elejére határozták meg.

1

7 A 7. sz. halom 4. sz. agyagtányérja általános forma, mely a korhatározást nem segíti elő, lényeges azonban erősen megfeketedett állapota, ami arra mutat, hogy a máglya maradványa még parázslott, mikor a kis tálat mellékletként a sírba helyezték. A fent ismertetett többi agyagedények közül megemlítendők a durva kidolgozású urnák és fazekak töredékei (1. halom 2. b—g., 2. halom 3. a—c., 3. halom 1. a—b.), melyek az ún. pátkai fazekakra emélkeztetnek,

1

8 az Iváncon talált darabok azonban kivétel nélkül korongon készültek (jellemző az erősen kihajló perem: 2. halom 3. е.). A 3. sz. halom í. a. alatti korsó töredékek szürkés anyaga nagyon emlékeztet a pátkai halmokban talált edénytöredékek anyagára.

1

9 Külön figyelmet érdemlő az 1. sz. halom 2. j. alatt ismertetett töredék. A kézzelformált kettős csonkakúpalakú edényből való töredék anyaga elüt az őskori edényekétől, kidolgozása a germán kerámiára emlékeztet.

2

0 A halom földjéből töredékben előkerült darabból nem lehet nagyobb következtetéseket levonni, de germán eredetű anyag feltűnése nem volna meglepő az ivánci tumulusban sem, mint ahogy ilyen jellegű anyag a Lajta-vidék halomsírjaiban is feltűnik.

2

1 A germán elemek jelenlétét azonban nem lehet csak a Sági által meghatározott szűkebb területre korlátozni.

2

2 Mócsv András kimutatta,

2

3 1

0 Bónis É., i. m. XIV. t. 1(3. 1

1 Mócsy A., Arch. Ért. 81 (1954) 170, 188. 38. sír. 8. kép. 38. 1. II. sz. közepe, párhuzamul idézi a brigetiói Gerhát fazekastelep hasonló edényeit. 1

2 Az ivánci darabhoz hasonló vörösrefestett edények Brigetioból : Sörházkerti temető : 61. hamv. sír (MNM Rég. napló ltsz. 2. 1946. 12.) 109. hamv. sir (Itsz. 2. 1946. 80) ; Gerhát temető : 4. sz. hamv. sír (ltsz. 6. 1940. 8) Mindkét temető kora a II. század első fele. Barkóczi L. anyaggyűjtése és korhatározása.: Bónis É., i. m. XV. t. 8/10. 1

3 Schörgendorfer, A., i. m. 202. Az ilyen edények gyártási helyét Vindobona és Carnuntum körnvékén tételezi fel. 1

4 Ua., i. m. 157., XXIX. t. 369., XXXVI. t. 442. 1

5 Kuzsinszky В., A Balaton környékének archaeologiája. (Bp. 1920) 79., 104. ábra 1, 2. ; Bónis É., i. m. XV. t. 7/1. 1

6 Bónis É., i. m. Poetovio : XXIII. t. 8/1—2, Carnuntum : XXIII. t. 8/6—7. 1

7 Schörgendorfer, A., i. m. 85., 176., III. t. 43. 1

8 Barkóczi, L.,—Bónis, É., Acta Arch. Ilung. 4 (1954) 150. III. palánktábor 11. sz. ; 1. még 184. 1

9 Publikálatlan. MNM Rég. ltsz.: 310. 1876. 2

0 V. ö. Uslar, fí., Westgermanische Bodenfunde (Bei

lin 1938) 39. XVIII. t. 37—38. zugmanteli germán kerámiával (II. századi korhatározása uo. 72). 2

1 Sági K., SS'z 9 (1955) 3—4. sz. 45—46. a vonatkozó irodalommal. 2

2 Uo. 46. 2. kép. 2

3 Mócsy A., Pannónia lakosságának története a markomann háborúk előtt. Kandidátusi disszertáció 1956. Kéziratban 29, 30.