Folia archeologica 9.

Kőszegi Frigyes: Keleti típusú bronzkori balták a Magyar Nemzeti Múzeumban

54 Kőszegi Frigyes minta baltájának formájához.

6

5 Ezeket a formákat Roska a Fattyanovo kultúra kisugárzásainak tartja, ezt a kört leginkább az erősen ívelt él jellemzi.

6® Ilyen pl. a kunszentmártoni balta, amely apró részleteiben is hasonlít a tószegi és a Balatonból előkerült példányokhoz.

6

7 Ide sorolhatunk egy Sepséről származó baltát

6

8 és esetleg a Roska által ide kapcsolt polgári

6

9 és éradonyi

70 példányokat. A gyűjteményünkből közölt szilágysomlyói balták, és ezek köre már egy későbbi időszakhoz köthetők. Igen fontos analógiaként említhetjük a hajdúsámsoni lelet baltáit,

7

1 a pécskai XIII—XIV. réteg öntőmintáit

7

2 s az ezekhez szorosan kapcsolódó szolnok-dobokai öntőmintákat. Valószínűleg már ezekkel együtt élnek az ún. nyélhátas példányok is, miként a cófalvi lelet néhány aranybaltája,

7

3 az apai depot baltája,

7

4 a deszki temető második sírjából előkerült példány,

7

5 továbbá a megyaszói temető baltája.

7

6 Szórványosan tőlünk nyugatabbra is előfordul ez a típus, miként ezt a pfaffenbergi

7

7 és naunburgi

78 példányok igazolják. A magyarországi és a romániai, különösen az erdélyi darabok közül már jónéhányon feltűnik az a sajátos ornamentika, amely révén a magyarországi bronzkor és a Mykene közötti kapcsolat jól nyomon követhető. A díszítésmód gerincét az ún. mykénei és a tovafutó spirális mintázat képezi, melyek legkorábban a fentemlített területen jelentkeznek. Tehát a hazai sajátos bronzművesség kialakításában szerepet játszó mykénei motívumok megjelennek a tárgyalt baltatípuson is. (Kelebia,

7

9 Komárom,

80 Cófalva, Megyaszó stb.) A továbbiakban, mielőtt rátérnénk az egyes típusokkal kapcsolatos problémák részletesebb taglalására, röviden foglalkoznunk kell kronológiai kérdésekkel is. Néhány elég jól keltezhető balta áll rendelkezésünkre. Főleg azok a darabok szolgálnak fontos támpontul az egész itt tárgyalt anyag időrendjének meghatározásához, melyek települési rétegekből, mellékletek alapján jól keltezhető sírokból, illetőleg lelet együttesekből származnak. 6

5 Márton, E., Dolcbstäbe in Ungarn. PZ 22(1931) 18—40, 13—14 a kép. Roska M., Közi. 2(1942) 11. 4—5 kép. 6

6 Roska, M., Közi. 2(1942) 9—15. 6

7 Uo. 12, 6 kép. 6

8 Uo. 14, 3 kép. 6

9 Uo. 14, 2 kép. 7

0 Uo. 14, 1 kép. 7

1 Zoltai L., MKÉ 2(1908) 132. 7

2 Roska M., Dolg4 3(1912) 32, 36—37, 56 kép 1—2, 67 kép 5. ; Dömötör L., Arch. Ért. 22(1902) 271—274, 10 kép. 7

3 Mozsolics A., AntH 3(1949) 17—20.; Д

Гаду О., Arch. Ért. 33(1913) 313, VII. t. 30—33. 7

4 Popescu, D., Dépôt de bronzes de Apa. Daeia 7—8(1937—1940) 119—125, 2 kép. 7

5 Foltiny I., FA 3—4(1941) 70, 2 kép. 7

6 Tompa, F., 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. BRGK 24—25 (1934—• 1935) 97, XLV. t. 1. 7

7 Willwonseder, K., Die Mittlere Bronzezeit in Österreich. II. (Berlin 1937) 381, XLIX. t. 8. 7

8 Childe, G. 1955. évi októberi budapesti régészeti konferencián tartott előadásából. 7

9 Mozsolics A., AntH 3(1949) 18—19, 17 kép. 8

0 Hampel J., A bronzkor emlékei Magyarhonban. III. (Bp. 1896) 1 12, LXXX. t. a—

d.