Folia archeologica 9.

Kőszegi Frigyes: Keleti típusú bronzkori balták a Magyar Nemzeti Múzeumban

52 Kőszegi Frigyes ország, illetőleg Erdély, a másiknak Déloroszország, végül a harmadiknak Kréta.

3

8 Területi és genetikai összefüggésük révén minket elsősorban az első kettő érdekel. A Kaukázus védékén a maikopi és az ezzel rokon fejedelmi temetkezésekben szép számmal fordulnak elő a bányabükki típusú balták. így pl. több példányt találtak a earszkajai nagy kurgánokban,

3

9 a kosztromszkajai III. Razmenij kurgánban,

4

0 Kiur-Dérében,

4

1 Medjuviskhéviben,

4

2 Trouevskaya Mazaban

4

3 stb. A második csoport területén ugyancsak szép számmal ismerjük az ilyen típusú példányokat. Vezérlelet a nagy bányabükki depot (Baniabic), egyes adatok szerint 42 db baltával. Ezeknél az eléggé ívelt élű példányoknál feltűnő a szokásosnál kisebb átmérőjű nyéllvuk.

4

4 A bányabükkihez hasonló jellegű a Turnu-Severintől nem messze lévő Ostrovul-Corbuluiban előkerült raktárlelet. A fenti típusú balták mellett a leletben szokásos méretű és miniatűr laposbalták is voltak 4

5 A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből közöltekhez hasonló péklányokat ismerünk többek között Erdély területéről a tordai Turi hasadékból,

4

6 Magyarköblösről (Cublesul),

4

7 továbbá Kolozsvárról (Cluj).

4

8 Fontos leletként említhetjük a pestmegyei Fajszról származó darabokat, amelyek mellett kisebb, vésőszerű eszközök is voltak 4

9 Ehhez szorosan kapcsolódik a már említett A. Benesová által közölt, a liseni Staré-Zamkyn előkerült lelet egy ilyen baltával és a fajsziakhoz kapcsolódó vésővel, amelyek a lelet egyéb tartozékaival együtt pontosan keltezhető rétegből származnak.

50 Két példányt említhetünk Bulgáriából, az egyiket Sevlievoból,

5

1 a másikat Veszelinovoból.

5

2 Az utóbbi korai bronzkori telepről, rétegből származik. A típus jugoszláviai elterjedéséhez a Sarengradból,

5

3 a bánáti Veliko-Sredistyéről

5

4 ismert példányok nyújtanak bizonyítékot. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből közölt bányabükki típusok között kissé eltérő jellegű a valószínűleg Lapujtőről származó példány. Ez a 3

8 Berciu, J., Apulum 1. 12. 3

9 Jesazen, A., Drevnyejsaja metallurgija Kafkaza i jeje roi v perednyej Azii. III. Mezsdunarodnij kongressz. (Leningrád 1939) 94, XL. t. : Tallgren, A., ESA 9(1934) 22—24, 21 kép. 4

0 Artanvonov, M., Tretij Razmermij kurgan v szt, Kosztromszkoj. SzA 10(1948) 161—182, 5 kép. 4

1 Schaeffer, C., i. m. 269 kép 1. 4

2 Uo. 269 kép 2. 4

3 Tallgren, A., ESA 2(1926) 172, 99 kép 2. 4

4 Orosz E., Arch. Ért. 44(1930) 228—229. ; Roska M., Arcli. Ért. 45(1931) 271. ; Va., Dacia 3—4. 352—355. 4

5 Berciu, J., Apulum 1. 2, 6. 4

8 Téglás I., i. h. 57, 3 kép. 4

7 Roska M., Erdély régészeti repertóriuma I. (Kolozsvár 1942) 153, 176 kép. 4

8 Hampel ./., Arch. Ért. 12(1878) 375—382, 2 kép. 4

9 Arch. Ért. 23(1903) 425. ; Nagy G., Arch. Ért. 33(1913) 309. V. t. 21—23. 5

0 Benesová, A., i. h. 1 kép. 5

1 Izvesztija na Balgarszkija Arhelogicseszki Insztitut. 12(1938) 389. 5

2 Mikov, Г., Szeliscsna mogila ot bronzovata epoha do sz. Veszelinovo. Izvesztija 13(1939) 204. 239 kép. 5

3 Garasanin, M., i. h. 69—70, 7 kép. 5

4 Milleker, F., Vorgeschichte des Banats. Starinar 14(1939) 129—140. II. t.