Folia archeologica 9.

Patay Pál: A neolithikum a bodrogkeresztúri Kutyasoron

A neolithikum a bodrogkeresztúri Kutyasoron 31 Csókára (Сока)

1

7 és Tordosra (Turda§)

1

8 és amelyek Ószentiván VIII. lelőhelyén a bánáti kultúra leletanyagában is jelentkeznek.

1

0 A feltárt sírok leletei közül a kőeszközök — trapéz alakú balták (111. t. 1, 9) — ugyancsak beleillenek a tiszai kultúra formakörébe. Több példányuk a telepen is megtalálható volt (III. t. 11.) Az 1. sír két edénye (IV. t. 5—6) viszont már ritkábban fordul elő a tiszai kultúra törzsterületének anyagában, bár nem ismeretlen onnan sem.

2

0 Némileg különbözik a kidolgozásuk is a telep sárgás-vöröses színű edényeitől. A fentiek következtében a kultúra fiatalabb szakaszából származónak tarthatjuk azokat. Mégsem tekinthetjük a sírokat a teleptől különállónak, ugyanis az E gödörben talált (IV. t. 4), valamint több az 1935. évi ásatásból származó edény, illetve töredék teljesen megegyezik az 1. sírból előkerültekkel. Ha azonban már itt tartunk, meg kell azt is említenünk, hogy éppen ezek a finom kidolgozású edények, valamint néhány hullámos szélű, rovátkolt (de csak a perem hullámos szakaszára kiterjedően) táltöredék (III. t. 14) már erősen emlékeztet a herpályi telep finom kidolgozású, valamint csövestalpú edényeire, amelyek viszont már kétségtelenül az újabb kőkor legvégső szakaszát jelentik.

2

1 Az 1935. évi ásatásból származó feketesávos festésű kerámia elüt a tiszai kultúra szokásos festés-technikájától (ITI. t. 14, 16—17), bár a mintázat vonalvezetése teljesen azonos a közismert tiszai jellegű meandrikus bekarcolt díszítésű kerámiáéval. Az sem hanyagolható el, hogy az 1935. évi ásatás anyagában fellelhetők az alföldi vonaldíszes kerámia emlékei is (III. t. 13), vagyis az, amelyet Tompa éppen protobükkinek jelöl meg. Az utóbbi kerámia kronológiája szempontjából ez a tény figyelemre méltó. * Bodrogkeresztúr—Kutyasor nem az egyedüli lelőhelye a Felső-Tisza mentén a tiszai kultúrának. Az általunk közölt anyaghoz hasonlót — beleértve a fekete festésű kerámiát is — mutatott be Tompa Ferenc Kenézlőről

2

2 és Faszai)—Övedről.

2

3 Ugyancsak szinte teljesen megegyező a Bodrogkeresztúrkutyasorival az az anyag is, amit Kenézlőről Kiss Lajos ismertetett.

2

4 Kenézlő és Bodrogkeresztúr—Kutyasor jelenségei még abban is megegyeznek, hogy mindkét helyen sírok is voltak a telepen találhatók. A kenézlői és Bodrogkeresztúr—kutyasori sírok között azonban lényeges különbség is figyelhető meg\ Amíg ugyanis a kenézlőiek a tiszai kultúra egyéb lelőhelyeinek sírjaihoz 1

7 Nincs ismertetve. Szeged, Móra Ferenc Múzeum. ; L. Arch. Ért. 1940—48. 23, 29, továbbá 41 j. 1

8 Boska MA Torma Zsófia-gvűjteménv. (Kolozsvár 1941) LXXXI. t. II, 15, 18, LXXXI1. t. 2, 4—fi, LXXXV. t. 2, 6, LXXXVI. t. 1, 4—6, 10, XCIII. t. 4, 6, 7, CVII. t, 11, 17—19, 0VIII. t. 8—11, 13, 14, CXXIII. t, 16. 1

9 Arch. Ért, 1946—48. 28, VI. t. 7, IX. t. 3, X. t, 1, 5—7, XI. t. 12—14. 2

0 Arch. Ért, 76 (1949) VI. t, 1. 2

1 Korek J.—

Patay P., FA 8 (1956) 35, 36, III. t. 4, 5, 9, 15, V. t. 15, VI. t. 18, VII. t, 12, 14, VIII. t. 5. 2

2 Tompa F., Die Bandkeramik . . . XLI. t. 2—8, XLV. t. 6—8 ; Ua., 25 Jahre. . . 36, 40, 43, XII. t. 1—15, XIII. t. 10, 13. 2

3 Tompa F., Die Bandkeramik . . . XLII. t., XLIII. t. 2—6 ; LVIII. t. 3—4. 2

4 Kiss L., FA 1 -2 (1939) 7—1 1.