Folia archeologica 9.
Rózsa György : Johann Niedermann magyar vonatkozású arcképei
238 Rózsa György a költőről készült rajzát sokszorosította, 1799-ben már készen volt. 3 Friedrich Heinrich Füger (1751—1818) olajfestménye 1808-ben keletkezett. 4 Niederrnann képe így időrendben — és egyben kvalitásban is -— közbülső helyet foglal el a Kininger-— Pfeiffer féle hasonló felfogású, de gyengébben sikerült kompozíció és Fügernek az idealizálás ellenére is remekül jellemzett műve között. Érdemes még megemlíteni, hogy a Füger-féle képmás is párdarabul készült Baumberg Gabriella arcképéhez, amely egy évvel korábbi, 1807-ből való. 5 Élénk társadalmi életet élő családja révén nyilván Gabriella ismertette meg a magyar költőt a festőkkel. A Történeti Múzeumba most bekerült két olajfestmény a poroszországi származású Johann Niedermann (1759—1833) műve. Életéről igen keveset tudunk. Graudenzben, Varsóban, majd Bécsben főleg arcképfestéssel foglalkozott, bár festett történeti és vallásos tárgyú képeket is. 6 Az a körülmény, hogy Napoleon kiáltványának magyar fordítóját és az üldöztetés kenyerét vele hűségesen megosztó feleségét megörökítette, felkelti a kevéssé ismert bécsi festő iránt érdeklődésünket. Ez az érdeklődés annál indokoltabb, mivel több magyar vonatkozású művéről is tudunk. A Magyar Történelmi Képcsarnok letéti anyagában szerepel Niedermannak egy olajfestménye, amely a Xádasdy-családhoz tartozó ismeretlen nőt ábrázol kisgyermekével. 7 Jelzése balra lent : „J. Niedermann pinxit 1802 Viennae", tehát a Batsányi-képpel ugyanegy évben keletkezett. A képen kissé jobbrafordult, szembenéző, iilő nőt láthatunk. Barna haját divatos kendő ékíti. Rövid ujjú, fehér ruhát visel arany övvel, kendője lilásvörös. Kisfia jobboldalt mellette áll és ölébe hajlik. A háttér erdő széle, baloldalt tóval, amelynek partján egy emelkedésen centrális, kupolás, oszlopos épület látszik. Mindhárom ismertetett festményen fontos szerepet kap a tájképi háttér. Az angol kertekre emlékeztető, mesterségesen „vadregényes" táj a Sturm und Drang kora Rousseau hatására visszavezethető, szentimentális természetrajongásának terméke. Nem azonos az embert körülvevő valóságos természettel. Művészi eszköz az emberi alak kidomborítására és hangulatának érzékeltetésére. Az angol arcképfestészet, főleg Gainsborough művészetének késői, gyenge kisugárzását jelenti ez a művészet, amelynek Bécsben — ismertetett műveiből következtetve — Niedermann is egyik képviselője volt. Az Ossziánt fordító Batsányi otthonosan érezhette magát ebben a milieuben. Az egykorú divatnak megfelelő, görögös szabású női ruha és a Nádasdy-kép klasszicizáló körtemploma érdekes módon színezi át ezt a romantikát klasszicizáló elemekkel. A tartalomnak megfelel az elegáns, puha festésmód finom kontúrjaival és lágy, elomló tónusaival. Ahogyan a természet nem valóságos, az érzés nem igazán mély, úgy a megfestés is kissé felületes. Ez a művészet összekötő 3 Wurzbach, С . von.. Biographisches Lexikon des Kaiserthums Österreich. XXI I . (Wien 1870) 185. 4 MTKCS ltsz. 95. Friedrich Jolin készített róla rézmetszetet. 5 Jelenleg a kassai (Kosice) múzeumban. Vezető a kassai múzeum gyűjteményében (Kassa 1903) 5473. sz. ; Thieme, U.— Becker, F., Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. XII. (Leipzig 1916) 556. : Képe : Szinnyei F., Baesánvi János. Magyar Történeti Életrajzok (Bp. 1904) 112—1 13. között. 6 Thieme, U.— Becker, F., i. m. XXV. (Leipzig 1931) 461. 7 Olajfestmény vásznon, 95,5 X 78 cm.
