Folia archeologica 9.
Éri István: Gyűrűalakú napórák
210 Éri István mindig együtt tárgyalták a kettőt, 6 nyilván azért, mert működésük alapelve lényegében azonos s az előbbi az utóbbinak csupán leegyszerűsített változata. Gyűrűalakú napórákat minden jelentősebi) külföldi óragyűjteményben szép számmal találunk. Miután ezeknek az egyszerű kivitelű daraboknak vajmi csekély iparművészeti értéke van, e gyűjtemények katalógusai legtöbbször éppen csak megemlítik őket. 7 Nem sokkal részletesebben foglalkoznak velük az időmérés fejlődéstörténetét, vagy a napórákat tárgyaló szakmunkák sem. 8 Megelégszenek a legkorábbi típus működési alapelvének ismertetésével, a továbbfejlesztett változatokat már egyáltalán nem tárgyalják. 9 A magyarországi óragyűjtemények amúgyis gyér számú ismertetései 1 0 meg sem emlékeznek effajta darabokról, egyedül az 1953-ban rendezett órakiállítás katalógusában történik róluk említés, itt került ugyanis elsőízben kiállításra a Történeti Múzeumban őrzött két napgyűrű. 1 1 Az a körülmény, hogy ennyire említés nélkül hagyták ezt a napóratípust, abban leli magyarázatát, hogy a magyarországi múzeumokban mindössze négy darabot találunk belőlük, ezek közül kettő ásatásból, csak a legutóbbi évek folyamán került elő. 1 2 Éppen az a körülmény azonban, hogy effajta napórák újabban az ásatási leletek között is előkerülnek, szükségessé teszi a velük való foglalkozást, ismertetésüket, jelen esetben főleg a nagyvázsonyi datálatlan darab kormeghatározásának céljából. 6 Bonetus de Latis, Annuli astronomici utilitatum liber. (Paris 1500) ; Orontius Fineus, De Horibus. (Paris 1531) ; Dryander, J., Novi annuli astronomici. (Marburg 1536) ; Gemma Frisius, Usus annuli astronomici. (Antwerpen 1548) ; Beusardus, P., Annuli astronomici. (Antwerpen 1553) ; Anonymus M. T. Annuli astronomici instrument! tum certissimi tum commodissimi usus. (Paris 1557) stb. E kifejezés fordításaként a Sonnenring szót használja összefoglaló értelemben Stengel, J. P., Gnomonica universalis с. 1680-ban kiadott művének 1712-es jenai németnyelvű fordításában, továbbá Michaelis, G., Praxis Gnomonica c. munkájában. (Jena 1703) is. 7 Pl. Haupolter, A., Die Sonnenuhren des Salzburger städt. Museums.(Salzburg 1908) 30. ; Sonderschau in der neuen Burg. (Wien, Kunsthistorisches Museum 1940) 7. ; Tudomásom szerint az Iparművészeti Múzeum könyvtárában 6—8 további órakatalógus található, köztük a jelentős anyagot ismertető müncheni, prágai, drezdai gyűjteményeké. Sajnos a könyvtár megsérülése miatt a művekhez nem férhettem hozzá. 8 Bassermann Jordan , E., Uhren. (Berlin 1914) 19. ; Löschner, HÜber Sonnenuhren. (Graz 1905) 57. ; Drecker, «/., Gnomone und Sonnenuhren. (Aachen 1909) ; Ua., Die Theorie der Sonnenuhren. Bassermann Jordan, E., szerk. Die Geschichte der Zeitmessung und der Uhren. 1. (Berlin, Leipzig 1925) 90—93. továbbá Feldhaus, Rohde és Drecker 1,3 j-ben idézett művei. 9 Pl. Drecker, J ., Die Theorie der Sonnenuhren c. munkájában (93) ezt írja : „Einige Abarten dieses Sonnenringes, z. b. ein Ring mit nach der Jahreszeit verstellbaren Loch, bieten nichts Bemerkenwertes." 1 0 Berényi J., A Nemzeti Múzeum régi zsebórái. Magyar Óra és Ékszeripar 5 (1927) 12—13. sz. ; Ua., A svábhegyi csillagvizsgáló intézet múzeumának régi időmérő gyűjteménye. Uo. 18. (1940) 6—9 sz. ; Éber L., Az óra stilus fejlődése. A Magyar Nemesfémipar Évkönyve. (Bp. 1930) 103. ; Pritz I., Magyar órák. (Bp. 1943) 3. 1 1 Kalmár J., Az óra fejlődésének története. (Bp. é. n.) 4. 1 2 Somogy i Á. szives közlése szerint az Iparművészeti Múzeum óragyüjteményében, sőt az újabban odakerült Ámon-féle magángyűjteményben sincs ilyen napóra. Vidéki múzeumainkban sincs belőlük egy sem, még az esztergomi Keresztény Múzeum órákban aránylag gazdag gyűjteményében sem. [Vö. Genthon I., Esztergom műemlékei. I. (Bp. 1948) 189] (Az alább ismertetendő három darabon kívül még csupán a budavári ásatások során 1950-ben előkerült napgyűrűt ismerem.)
