Folia archeologica 9.
Cennerné Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai
Zimmermann rézkarc-sorozatai 193 ruhás lovasainak Szigetvár előtti összecsapása ábrázolásánál. 2 9 Hadrendjük a pákozdi csata 3 0 és Szabat ka elfoglalása rézkarcán 3 1 előkelő helyen szerepel. Nemcsak kimondottan hadi cselekményekkel találkozhatunk képein, hanem helyet kap a korra jellemző szertartásos pompa Mátyás főherceg bevonulásán a nógrádi táborba. Van érzéke a komor harci jelenetek között felmerülő derűsebb epizódok ábrázolására is, mint a Fülek várából kivonuló török családok rajzán, a csecsemőjüket karjukon cipelő török asszonyokkal, a menet élén haladó gyermekcsoporttal. Staffage-alakjaival néha történeti adalékot is közöl, így pl. Székesfehérvár 1602-es török ostrománál a pogány tüzérség mellett vallon katonákat is ábrázol. Ezzel utal arra, hogy Pápa várának hitszegő legénysége ekkor a török táborban harcolt. 3 2 Éppen az említett staffage-alakok magyar viseleti hűsége élesztette és erősítette azt a feltevést, hogy a művész személyes tapasztalatok alapján készítette rajzait 3 3. Alaposabb körültekintés során azonban nyilvánvaló, hogy magyar katonáinak előképe is megtalálható Dillich-krónikájának fametszetes viseletképei között. 3 4 Ebben a korban ezen kívül igen jó gyalogos és lovas magyar katona-ábrázolásokat találhatott Hoefnagel várábrázolásainak előterében és Georg Keller némely magyartárgyú rézkarcán is. Landsknecht ábrázolásai és török figurái viszont a korabeli német röplap irodalom fametszetes illusztrációira mennek vissza. Az első rész elemzésének befejezéséül szólnunk kell karcainak kompozíciós módszeréről is. Ábrázolásai még a régi, középkorban gyökerező megjelenítési elv szerint készültek, egy képtéren belüi több egymásután történt mozzanatot mutatnak be. Veszprém török, Székesfehérvár császári ostromát ábrázoló lapján egyidőben mutatja be a várak megrohanását, a falakon kívüli csatározásokat, az őrségek menekülését. A képek kompozíciós sémái igen egyszerűek : nagyfigurás csatajelenet az előtérben, mögötte summásan kidolgozott várképpel (Szigetvár), vagy néhány genre-figura mögött részletes várábrázolás (Tata 1597). A sorozatban előforduló nagy tömegeket mozgató csaták rajzánál az egész képfelületet benépesíti apró, pár vonással, de jellemzően karcolt lovasaival és gyalogosaival (mezőkeresztesi csata ; Sziszek felmentése 1593.). Kopják és lándzsák párhuzamos vonalai közé rajzolt kerek turbánokkal vagy sisakokkal, kitűnően érzékelteti a hadseregek tömegét. Ugyanilyen egyszerű, mondhatni primitív eszközökkel ábrázolja a Száván úszva menekülő törököket Sziszek ostrománál a víz felületére rajzolt fejekkel és kiálló lándzsahegyekkel. Technikai felkészültsége általában nem magas színvonalú s az idegen kompozíciókból elsajátított fogások ismétléséből áll. Ha csataképeinek egyes figuráit külön vesszük szemügyre, mozdulataik merevek, beállításuk primitív, kevéssé életszerű. Gondoljunk csak Prépostváry Bálint csatájának előterében látható menekülő zsoldosokra, vagy a Gyula látképének előterében császári lovasok elől futó törökökre. Karcolótűje nem mindig dolgozik egyenletesen, némelyik képén az egyes részek tónusaiban 2 9 Szendrei J., i. m. 77. 3 0 Szendrei J., i. m. 75. 3 1 Szendrei J., Uo. 3 2 Gömöry в., i. h. 629—634. 3 3 Szendrei J., i. m. 74. 3 4 A két huszárábrázolás Dillich, W., i. m. 26/a— Ь, а liajdúábrázolás 27 /о. 13 Folia Archaeologlea IX.
