Folia archeologica 9.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai

Zimmermann rézkarc-sorozatai 191 várostrom- és csataképein előforduló egy-egy csoport segítséget nyújt Zimmermannak ahhoz, hogy kompozíciójába új elemeket iktasson. Tata várának 1597-es császári ostromát ábrázoló lapján Siebmacher az előtér jobbsarkában három beszélgető lovastisztet helyezett el. Zimmermann ennek hatására kompozíciójának ugyanezen a részén rajzolja meg Bernstein császári generális és kísérete csoportját. Amikor a Dillich krónika nem tud kellő támpontot adni, mesterünk az Ortelius könyv illusztrációit utánozza. így Hardeck Ferdinánd és Perlin Miklós, valamint Paradeiser György és társainak kivégzése esetében. Csak a kompozíció sémáját veszi át a hajdúk tolnai győzelmét ábrázoló karcon, azon belül a csoportokat önállóan alakítja és megtoldja néhány karakterisztikus típussal. Ilyen az előtér közepén félkarjára dűlő s a sisakjából kiborított pénzt számláló hajdú figurája. Akad olyan eset is, amikor két művész alkotásából is merít saját kompozíciójához. A Hatvan 1596-os vívását ábrázoló képen Dillich illusztrációjából indul ki, de egyes elemeket Alexander Mair kompozíciójából is kölcsönöz.

16 Észrevehető ez az előtér bal sarkán levő dombról vezénylő Teuffenbach elhelyezésén s az intésére a dombhátról lefelé vonuló katonák jó távlati megoldásán. Ezt a kitűnő, kompozíciót élénkítő mozzanatot felhasználta Tata ostromának már említett rézkarcán is. Mairtól veszi a váron belül helyet foglaló török mecset középre helyezését s a vizesárokban látható sziget-szerű kiemelkedéseket. Dominicus Custos ihlette Siebmacherrel közösen az 1595-ös esztergomi ostrom képét.

1

7 Ugyancsak Custos után komponálta az 1598-as győri visszafoglalás rézkarcát.

1

8 Siebmacher hasonló tárgyú ábrázolását használta fel, meglehetősen szabadon, 180°-kal elfordítva az 1601-es székesfehérvári ostrom esetében.

1

9 Georg Keller 1601-es rézkarca 2

0 után ábrázolta a sorozat 51. és 55. lapján Kanizsa várát. Az átvételek meghatározását könnyíti a mű már említett utolsó mondata, amelyben megmagyarázza, hogy az 1603-as év eseményeinek megörökítésére azért nem vállalkozott, mert az egyes szereplő erősségek képei csupán 1602-ig állottak rendelkezésre. Elz a dátum adja meg tehát a felhasznált előképek terminus ante quem-jét. Néhány olyan ábrázolás volt csak, melynek mintáját nem sikerült a rendelkezésünkre álló anyaggal azonosítani. Ilyen Bihács várának a sorozatban kétszer is szereplő rajza, amelynél korábbi ábrázolás nem volt elérhető, viszont a XVII. század folyamán ez a típus szerepel.

2

1 Ilyen a két másik déli végvár, Petrina és Sziszek képe, melyeknél feltételezhető, hogy bizonyos elemeket Siebmachertől vett át : a sziszeki vár tornyainak elhelyezését. Nógrád várának ábrázolása eltér az általában megszokott típustól, de vannak olj'an későbbi lapok, amelyek ezt veszik alapul.

2

2 A megszokottól eltérő 1

6 Orsz. Széchenyi Könyvtár Apponyi-metszetgyüjtemény 1000. sz. ; Naglcr в., i. m. IX. 203, 31. sz. ; Drugulin, i. m. 957. sz. 1

7 Custos : Orsz. Széchenyi Könyvtár Apponyi-metszetgyüjtemény 011. sz. ; Siebmacher : Ortelius H. i. m. 87/b—88/a közötti illusztrációja. 1

8 Orsz. Széchenyi Könyvtár Apponyi-metszetgyüjtemény 606. sz. 1

9 Drugulin, i. m. 1062. sz. 2

0 MTKCs, grafikai gyűjtemény 3919. T. sz. 2

1 MTKCs, grafikai gyüjteménv 196. T. sz. 2

2 Nográdmegye Műemlékei. Szerk. : Oenthon I. (Bp. 1954) 306. 32, 33, 34. sz.