Folia archeologica 9.

Parádi Nándor: Későközépkori kályhacsempe negatívok

180 Parádi Nándor Az alábbiakban a kályhacsempe negatívoknak a készítésmóddal kapcsolatos szerepére kívánok rámulatni. Eddigi ismereteink szerint a kályhacsempék a királyi és főúri udvarházakban a XIV. század folyamán jelennek meg.

3 Ebből az időből ma még nem ismerünk kályhacsempe negatívot. A XV. század első harmadából, Zsigmond idejéből a nyéki kastély ásatásánál került elő két kis szürkés-barna cserépnegatív töredék, amelyen indás-leveles díszítést látunk. Ugyaninnen ismeretes olyan kályhacsempe is, amelyiket erről a negatívról nyomták le.

4 A XV. század közepéről való az a női fejet ábrázoló agyagnegatív, amelyik a Miklós börtön ásatásakor került elő.

5 Leleteink alapján úgy látszik, hogy a kályhacsempe készítés nálunk a XV. század második felében éri el teljes virágzását. Ebből az időből egy többször ismertetett és a mi szempontunkból is figyelemre méltó leletet nézzünk meg kissé közelebbről : Besztercebányán (Banská Bystrica) 1894 tavaszán Bothár Samu dr. házának kertjében földmunkálatok közben egy fazekas agyagvermét ásták ki, amelyből nagyszámú rontott kályhacsempe és töredék került elő.

6 A nagyrészt mázatlan csempék között négyzetes és téglalap formájúak vannak. Méreteik is nagyjából megegyezőek. (Csupán a négyzet alakúak közül a Szent Borbála csempe nagyobb kissé a többinél). A csempék többsége szenteket ábrázol (Szent Péter, Pál, János, valamint Szt. Katalin és Borbála), de van közöttük címertartó angyal és bohóc is. Egy-egy ábrázolásból több példány is van. Összehasonlítva egymással az azonos mintájú csempéket, megállapíthatjuk, hogy azok részleteikben is egyeznek egymással. Arra kell tehát, gondolnunk, hogy egy, azonos mintáról több csempét nyomtak le. Közülük most a Szent Jánost ábrázolókkal foglalkozom részletesebben, mivel ezeknél csak egyes részletekben figyelhető meg azonosság. Közöttük egy négyzet — (keretezése olyan, mint a Szent Pétert és Pált ábrázoló csempéé) — és két téglalap formájú, dongás hátú csempe van. (Itt Szent János gótikus fülkében látható.) Ha csak Szent .lános alakját nézzük a két különböző formájú csempén, akkor a két alak azonos egymással. De a kehely nódusa már nem egy magasságban van és a feje fölötti glória a hosszúkás téglalap formájún kisebb. (XXX. t. 2—3.) A gótikus fülkében ábrázolt Szt. János csempén a kisebbített glória a fej fölött és az összezsúfolt bordák azt a benyomást-keltik, hogy ez az ábrázolás a gótikus fülke méretéhez viszonyítva nagy. Úgy gondolom, hogy a négyzetes csempét készíthették előbb, ahol az ábrázolás arányosan elfér. 3 Holl /., i. h. 183. ; Héjj M., Visográd (Bp. 1956) 44—45, 64—65. 4 A két kis töredékre Holl Imre hívtu fel a figyelmemet. Részletesen foglalkozik vele a Budapest Régiségei XVIII. kötetében megjelenő tanulmányában. 6 Mihalik S., A Miklós börtön. (Kassa, 1942) 9, 29. 6 A lelet együttest eddig teljesen senki sem dolgozta fel. Legtöbbet Divald Kőinél foglalkozott vele". Lásd az 1. jegyzetben említett műveit és MKÉ 2 (1908) 221—222. A MNM-ba került darabokat Hampel ./., ismertette. Areh. Ért. 14 (1894) 270. Sajnos, hogy a leletek több múzeum gyűjteményébe, egy részük pedig magángyűjtők kezébe került. Ilymcdon nem volt alkalmam a teljes anyag tanulmányozására, csupán az Országos Történeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében fellelhető darabokat nézhettem át.