Folia archeologica 9.

Kozák Károly: Magyar nyélbeütős szakállas puskák

Magyar nyélbeiitős szakállas puskák Л XIV. század dereka táján feltűnnek az ágyúk és a kézi lőfegyverek. 1364-ben Perugia városának 500 kézipuskát készítenek, amelynek lövedéke áthatol mindenféle vértezeten.

1 Később mind gyakrabban találkozunk forrásmunkákban kézi tűzfegyverek említésével. Nem tudni pontosan, hogy hazánkban mikor vált ismertté a puskapor és a tűzfegyver,

2 de már 1354-ben Pozsony városának — Nagy Lajos által kiállított oklevele szerint -— egy „Piixenhof" nevű fegyvertára volt, mindenféle lőszerekkel ellátva.

3 Ez az adat hihető, mert az itáliai hadjáratok során megismerhették az ott már használatos tűzfegyvereket. A XV. század elejétől kezdve mind gyakrabban találkozunk nálunk is lőfegyverek említésével. A városok régi számadásai bőven szolgáltatnak adatokat. Sopron legrégibb számadásait tartalmazó töredékes feljegyzés már 1404-ben említ egy lövő szerszámot (schiesszeug), Pozsonyban pedig 1410-ben említenek lőfegyvert (puechs) a városi számadások. Ebben az időben már Nagyszombaton, Bártfán, Eperjesen, Lőcsén, Kassán készítenek tűzfegyvereket. Az említett városoknak a XV. század II. negyedétől kezdve szerződtetett fegyvermestereik vannak, akik a város fegyvereit rendbentartják és szükség esetén, — ha ellenség törne a városra — kezelik is azokat.

4 1439-ből van egy szerződés Bártfáról, amely szerint a fegyvermester, a fent említett szolgálatokon felül, kézi lőfegyvereket is köteles önteni.

5 Kétségtelen tény, hogy hazánkban a XV. század elején már használtak és készítettek is kézi tűzfegyvereket. A kézi tűzfegyverek elterjedt voltát bizonyítja az is, hogy Zsigmondnak Sienában ötszáz lőfegyveres, puskás testőre volt." A XIV—XV. század fordulóján használt kézi lőfegyverekről a régi kódexek ábrázolásai és az e korra vonatkozó feljegyzések adatai tudósítanak bennünket. Az egyik legrégibb lőfegyver képét a göttingeni Egyetemi Könyvtár 1 Boeheim, W., Handbuch der Waffenkunde. (Leipzig 1890) 445. 3 Bárczay О., A hadügy fejlődésének története II. (Bp. 1895) 226. Demminre hivatkozva megemlíti, hogy 1073-ban Salamon magyar király Belgrád ostrománál tűzi lövőfegyvereket használt. Forrást azonban Demmin sem említ. Ez az adat megtalálható sok más külföldi fegyvertörténeti munkában is. (Meynert, H., Das Kriegwesen des Ungarn. (Wien 1876) 68.; Viollett, M. le Duc, Dictionnaire raisonné du Mobilier Francais. VI. (Paris 1875) 322.) f„Rakovszky i., Sz 9(1875) 732. 4 Fejérpataky L., Magyarországi városok régi számadáskönyvei. (Bp. 1885) 146. 5 Uo. 477. (. . .ita quod pixides debet reformere et pixides manuales fundere. . .) « Irányi В., ПК 27(1926) 19.