Folia archeologica 9.

László Gyula: Jegyzetek a nagyszentmiklósi kincsről

Jegyzetek a nagyszentmiklósi kincsről 149 korsót és a velük egyező 8. sz. csemegéstálat a XI. század első felében Szent István, vagy első Endre királyi ötvösei készítették mégpedig az ékmintás kereszt tanúsága alapján feltehetőleg uruk számára. Ha ez a feltevés megállja a helyét, akkor nem csupán a nagyszentmiklósi kincs rovásírásos csoportjának időrendi helyzetét változtatja meg, hanem egy sereg új lehetőséggel bővíti a kutatást. Nem is szólva most arról a lehetőségről, hogy a feliratok esetleg az első Árpádházi királyainkra vonatkozhatnak. A korai Árpádok királyi ötvösműhelyébe kapunk betekintést, amelyből eddig csak a bécsi szablyát ismertük. Megerősödik az a korábbi sejtésünk, hogy az avar fejedelmi ötvösműhelyek hagyománya átsugárzik a korai magyar időkbe,

2

2 a vésett díszű avar övveretek időrendjét újra meg kell vizsgálnunk stb., stb. Egyszóval a VIII—XI. századi hazai ötvösségről alkotott eddigi képünk egészében felülvizsgálatra szorul. Éppen e kérdések bonyolultsága késztetett arra, hogy feltevéseimet a fentiekben vitára bocsássam. * 3. A görögbetűs feliratok kérdéséhez. E tekintetben — mint nem szakember — csak néhány olyan kérdést vetnék fel, amelyek részben az előzőkből következnek, részben pedig a 9—10. sz. omphalos csészék feliratainak legutóbbi megfejtéséhez kapcsolódnak. Fehér Géza az utóbbiak feliratát a következőképpen olvasta :

2

3 PAtà vôxros ávánxvaov "A(yi)e. 4{r])a(ov) Ur(e<px)vov Tl(xv)Áov v(í)óv azaz „Víz által nyugosztald meg Szent Jézus Stefánt, Pál fiát". Arra a kérdésre pedig, hogy ki lett légyen ez a Stefán, idézi Thallóczy megállapítását.

2

4 Thallóczyntáv egy 12. századbeli görög feljegyzés 15. századi orosz fordításából sikerült bebizonyítania, hogy Gyula — akinek Konstantinápolyi megkeresztelkedéséről Skylitzes tudósít — a keresztségben István nevet kapott. Fehér Géza a csésze feliratát Gyula—Istvánra vonatkoztatja. Nem vagyok illetékes arra, hogy az olvasás helyességét kétségbevonjam, de vele kapcsolatban más kételyem merült fel. Nevezetesen a forrásokból világosan kitűnik, hogy Gyula keresztelkedett meg 948-ban, apja tehát nem volt keresztény s így nem is nevezhették Pálnak. Fehér Géza olvasásában pedig István mint Pál fia szerepel. Eszerint azonban a 9—10. ivócsésze nem kapcsolható Gyula személyéhez. A fenti régészeti megfigyelések lehetőséget adnának arra, hogy esetleg István királyra gondoljunk. Édesapja Géza, amint tudjuk megkeresztelkedett. Keresztény nevéről nem tudunk biztosat, talán őt magát is Istvánnak nevezték.

2

5 Szent István bizánci kapcsolatairól, nagy alapítványairól éppen olyan jól tudunk, mint a hazai görög nyelvű 2

2 Vö. László Gy., Adatok a koronázási jogar régészeti megvilágításához. SzíE III. 545—. A nagyszentmiklósi kincs fentebbi s alább következő új magyarázatával az Árpádházi királyok köréből származó kufikus tárgyak, sőt a jogar kristálygömbje is új értelmet kap (e tárgyakról vö. fentebb, e jegyzetben idézett dolgozatomat). 2

3 Fehér G., AÉ. 77(1950) 41. 2

4 Thallóczy L., Sz 30(1896) 199—200. 2

5 Géza keresztény nevéről : Pauler Gy., A magyar nemzet története az Árpádházi királvok alatt. I. (Bp. 1893) 493. Lehetséges, hogv a Géza név méltóságnév volt [Czeglédy K., MNY 52 (1956) 235—333J.