Folia archeologica 9.

Sprincz Emma: Római borostyánkő gyűrűk a Nemzeti Múzeumban

115 jellemző. Geniusos gyűrűinknél az alakok arányát nem tartották be pontosan, a legtöbb esetben a genius feje a testhez viszonyítva kicsi, a kifúrt szem viszont túlságosan nagy. Ez jellemzi az aquileiai geniusos gyűrűket is. Mindez nem képzelhető el két távoli helyen lévő műhely esetében, mert ugyan a forma elkerülhet egyik műhelyből a másikba is, mert ezt lehet utánozni, de az azonos kidolgozás már csak egy városban dolgozó műhely esetében lehetséges. Nem cáfolja ezt az sem, hogy gyűrűink között vannak jó és kevésbé jóminőségű darabok, mert ugyanez az aquileiai darabokra is jellemző. Ennek oka abban kereshető, hogy a műhelyben nem egy, hanem több különböző képességű mester, vagy több műhely is dolgozhatott. Az aquileiai import mellett szól az is, hogy Sopronban és Szombathelyen a borostyánkő tárgyak nem egyedül, hanem más északitáliai — aquileiai árukkal együtt kerültek elő. A soproni kőossuarumban lévő csésze eredete Északitáliában keresendő,

7

5 a behorpadt felületű üvegcsésze szintén Eszakitália felé mutat.

7

6 Szintén ezt a képet látjuk Szombathelyen a Hámán Kató úti temetőben, ahol a borostyánkő gyűrűk mellett kékesszínü üvegbalsamarium, üveghajtű és csontdoboz töredékei voltak.

7

7 A csontdoboz analógiáját Aquileiában,

7

8 az üveghajtűét Északitáliában

7

9 találjuk meg. Szintén aquileiai típusú áru a kékesszínű üvegbalsamarium.

8

0 Az egész temető anyagára is jellemző az északitáliai áru jelenléte. A Po-vidéki terra sigillata,

8

1 a fehér barbotindíszes csészék,

8

2 a volutás mécsesek

8

3 előfordulása ebben a temetőben az északitáliai kapcsolatok mellett szólnak. A temető 12. számú sírjában üvegurnát találtak, ez a szokás is aquileiai eredetű.

8

4 Felvethetjük azt a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy a gyűrűk zömmel az ún. borostyánkő út mellett fekvő városokban találhatók. A borostyánkő ékszerek Aquileiában az I. század közepén jönnek divatba, s az Északról hozott borostyánt

8

5 itt dolgozták fel,

8

6 s innen jutottak el a birodalom más városaiba. Pannoniában azt látjuk, hogy ez az itáliai—aquileiai eredetű divat elsősorban azokban a városokban hódított, ahol a lakosságban az italikus és aquileiai elem uralkodik. Szombathelyen a lakosság közt nagyszámú italikust

87 és köztük sok aquileiai származású embert

8

8 is találunk. Sopronban szintén 7

5 Bonis É., i. m. 19 ; Mócsy A., i. h. 186, 189. 7

6 Abramic, M.—Colnago, A., i. h. 44 kép. 7

7 Mócsy A., i. h. 168. 7

8 Brusin, в., Gli scavi..., 129 kép. 7

9 Zara, Führer durch das к. к. Staatsmuzeum in S. Donato in Zara. (

Wien 1929) 126; Abramic, M.—Colnago, A., i. h. 89. 8

0 Brusin, G., Gli scavi..., 120 kép. 8

1 Mócsy A., i. h. 186. 8

2 Uo. 8

3 Mócsy A., i. h. 188. 8

4 Brusin, G., Gli scavi..., 212, 216, 218—220. 8

5 Plinius, N. H. XXXVII.ll. „Affertur a Germanis in Pannoniam maxime: et inde Veneti primum, quos Graeci Hcnetos voeaverunt, fammam rei fecere, proximi Pannoniae, et agentes circa mare Adriatioum". 8

6 L. 69. j. 8

7 Mócsy A., Pannónia lakosságának története a markomann háborúk előtt, (Kandidátusi disszertáció, Bp. 1956) Kéziratban. 34. 8

8 Uo. 8*