Folia archeologica 8.

Barkóczi László: Császárkori edényégető telep Bicsérden

64 Barkóczi László hanem csak anyagkitermelő gödrök nyomait, valamint a kemencesortól északra egy visszatöltött anyaggödröt (19. ábra 3. sz.). Egy római császárkori vicus edényégető telepe volt ez, amelynek már csak az utolsó három kemencéjét tárhattuk fel. A fazekastelep kiszáradt patakmeder mellett fekszik. A meder keleti oldalán lakótelepnek semmi nyomát nem találtuk, míg a kemencéktől nyugatra az Állami Gazdaság épületei felé a jelenlegi agyagkitermelő helytől kezdődően sok cserép és téglatöredék került elő. A fazekastelephez tartozó lakótelep tehát az Állami Gazdaság házai alatt, illetve ezektől kissé keletre, északkeletre terült el (19. ábra). A telep bolygatatlannak látszik, úgyhogy feltárására alkalomadtán még sor kerülhet. A kemencékből és az anyaggödrökből előkerült anyag azonnal elárulja, hogy az i. u. II. századi településsel van dolgunk, amely mind a kemencék típusában, mind a keramikus anyag egy részében megőrizte a késő La Tène jelleget. 1. sz. kemence (XVII. t. 1). Ebből a kemencéből az agyagkitermelés nem sokat hagyott meg. A hiányosan megmaradt rostély egyik oldalán a föld teljesen fel volt bolygatva. Épen maradt szélei alapján kerek kemencére következtethetünk, mint amilyen a 2. sz. is (20. ábra és XVII. t. 2, 4). A ki mence rostélyán és a rostélya mellett a következő leletek kerültek felszínre : 1. Edényperem töredéke. Vastag falú, megvastagított perem. Anyaga porózus, belül szürke, kívül vékony rétegben téglavörös színűre égve. Füstölődött (22. ábra 3). 2. Edénytöredék. Vastag falú grafitos, felületén egyenes, sűrű vájatokkal. Teljesen azonos a La Tène grafitos csöbrökkel.

1 Feltűnő jelenségnek mondhatjuk ezeknek a késő La Tène grafitos, mély vájatokkal fésült csöbörtöredékeknek az előfordulását ebben a II. századi környezetben. Még sehol sem került elő Pannóniában ilyen késői összefüggésben. Ujabban a cseh kutatás az ilyen edények megszűnését igen korai időre helyezi,

2 de Alsó-Ausztriában Maxglanban

3 az i. u. I. és II. században is megtalálható. A magdalensbergi darabokat

4 is az i. u. I. sz. végére datálják. Bicsérdi összefüggésében is előfordulását az I. sz. végére, de inkább a II. sz. elejére kell tennünk.

5 Nem tartozhattak ezek a darabok egy korábbi településhez, mert kutatásaink során nem találtunk korábbi rétegeket.

6 Különben is az 1,. sz. kemence rostélya mellett előkerült darab időben a kemencékhez kellett, hogy tartozzék, mert a kemence közelében szintén nem találtunk korábbi réteget. 3. Edénytöredék. Szürke, vastag falú edény aljtöredéke, finoman iszapolt, porózus. 4. Edénytöredékek. Finoman iszapoltak. Színük világosbarna. Egyik füstölődött. 2. és 3. sz. kemence (20. ábra és XVII. t. 2 — 6). Az 1. sz. kemencétől keletre 15 m-re került elő a 2. és 3. sz. kemence. A kemencék feltárását nagy felületben végeztük el, hogy a kemencékhez tartozó lejáró és az esetleges szemétgödrök helyzetét tisztázzuk. Sajnos azonban az agyagkitermelés éppen a lejárórészt annyira tönkretette, hogy a közös tüzelőtérbe levezető lépcsőzetet már csak nyomokban figyelhettük meg (20. ábra). A 2. sz. kemence kerek, méretei : 150 X 150 cm. Agyagba vájt, közepén meghagyott hosszanti bordával és két fűtőtérrel. Felmenő falából a hátsó szakaszon 40 cm ma1 Hunyady I., Kelták a Kárpát-medencében. DissPann II 18 (Bp. 1942) 139 — 140, LXXV. t. 1-7,9; LXXVI. t. 1,5-7,9; C. t. 3. 2 Horáková — Jansová, L., Latenská tuhová Keramika v Cechácha na Moravë. PA 46 <1955) 134-181. 3 Hell

, M., Frühkaiserzeitliche Hügelgräber aus Maxglan bei Salzburg. MAG 64 (1934) 129 —136 ; vö. még ehhez Nischer-Falkenhof, E., Die vor- und frühgeschichtliche Siedlung auf <lem Umlauf am Kamp in Niederösterreich. WPZ 18 (1931) 89 — 90 ; Mossier, G., Carinthia I. 142 (1952) 120. 4 Uo. 5 A telep datálására vö. 75—76. 6 Vö. 75.