Folia archeologica 8.
Barkóczi László: Császárkori edényégető telep Bicsérden
Császárkori kelta edényégető telep Bicsérden 79 a Balaton szélességében, a tartomány belsejében nincsenek tumulus temetkezések. 6 9 Figyelemre méltó jelenség az is, hogy elég sok kocsijelenetes sírkövet és temetkezési díszkocsit ismerünk már, de tumulusok lelőhelyein egyik sem fordul elő. 7 0 Megállapíthatjuk tehát, hogy a kocsitemetkezés és a tumulus temetkezés elterjedése egymástól topográfiailag is elhatárolható. Ez arra mutat, hogy két különböző temetkezési rítust megtartó nép él egymás mellett, melyek nem lehetnek etnikailag teljesen azonosak, illetve nagy a valószínűsége annak, hogy egyik nép nem helyi gyökerekből nőtt ki. Az „idegen elem", az i. e. I. sz. és i. u. I. sz. viszonylatában tekintve nem lehet más, csak a tumulus temetők népe, miután temetkezésük csak az i. u. I. sz. végével, illetve a II. sz. elejével indul meg. Ami a tumulusok és kocsitemetkezések különválását illeti, meg kell még jegyeznünk azt, ami a II. századi névanyag feldolgozásánál kitűnt, hogy a Velencei-tótól északra a névanyagban vannak illyr elemek és attól délre nincsenek. 7 1 Az északabbra fekvő terület lehetett tehát az illyr eredetű eraviszkuszok szállásterületének a központja. Ettől délre már együtt élnek a halmos temetők népével és keverednek is velük. Ez a keveredés a limesmenti canabaekban természetszerűleg még erősebb volt. A kelet-pannóniai tumulus temetkezéseket létrehozó erőkkel már Sági Károly foglalkozott, és első helyen vetette fel a nyugat-pannóniai kiáramlás lehetőségét. 7 2 Az anyag kapcsolódik NyugatPannóniához, 7 3 de topográfiai kapcsolat a nyugati és keleti rész között nem mutatható ki. A kelet-pannóniai leletanyag tárgyalásánál már többen rámutattak annak szoros nyugat-pannóniai kapcsolataira. így a szárnyas fibula nemcsak Kelet-Pannóniára jellemző leletanyag, hanem Noricumra is, de sokkal gyakoribb Nyugat-Pannóniában. 7 4 Patek megállapítása szerint a legsűrűbben előfordulnak itt a nála II. t. 2. sz. alatt szereplő típusok. 7 5 E típus előfordulása zömmel a nyugati határterületre esik, de gyakori jelenség Fejér megyében, azonkívül előfordul Aquincumban és Győrben is. 7 6 A kocsijelenetes sírkövek kapcsolatot mutatnak a Lajta vidékével, 7 7 de ugyanez kimutatható a viseletben is. A Fejér megyei bennszülött sírkövek feldolgozásánál Fitz Jenő rámutatott a nyugat-pannóniai összefüggésekre. 7 8 Az intercisai névanyag feldolgozásánál Fülep Ferenc mutatott rá a noricumi és nyugat-pannóniai összefüggésekre. 7 9 Az I. és II. századi névanyag rész6 9 Sági K., uo. 133, 2. kép. 7 0 Vö. Sági K., SSz 9 (1955) 4. kép (térkép). 7 1 Mócsy A., i. m. 7 2 Sági K., Arch. Ért. 1943, 115. 7 3 A pátkai tumulusok anyagát megnéztem a Történeti Múzeum raktárában és az anyag részben Délnyugat-Pannóniával mutat kapcsolatot. De megvannak a nyugat-pannóniai kapcsolatok a mezöszilasi tumulusoknál és az 1955-ben feltárt felsöcikolai tumulusoknál is. 7 4 Patek E., A pannóniai fibulatípusok elterjedése és eredete. DissPann II, 19 (Bp. 1942) 16. 7 5 Uo. 7 6 Uo. 7 7 Sági K., Arch. Ért. 1944-45, 216. 7 8 Fitz Jenő kéziratban levő dolgozata. 7 9 Fülep F., Intercisa I. AH 33 (Bp. 1954) 201.
