Folia archeologica 8.
Kőszegi Frigyes: A piliscsabai koravaskori temető
A piliscsabai koravaskori temető 55 Hasonló elhelyezésű a díszítés néhány ilyen magyarországi példányon. Az egyik piliscsabai urnán találkozunk elmosódottan, szinte síkozásszerűen, a has alsó felén a vízszintes sorokra merőlegesen jelentkező ilyen jellegű díszítéssel (XII. t. 5). Ismerjük a tárgyalt temetőben a fentiekhez hasonló, de nyomott hasú, élesen profilálódó, meredek nyakú urnát (XI. t. 4), amelynek ugyancsak megvannak a párhuzamai. Említhetünk ilyent Szentendréről, 3 2 különösen egy fülű, kanellurás hasú változataiban igen gyakori. Yálról, Tökölről szép számmal kerültek elő ezek a formák. Ez a nyomott, függőlegesen árkolt hasú, általában egy fülű edény távolabbi területekről, Podoliból és Dályról 3 3 egyaránt ismert. Ez az urnatípus azután a füle végén kiemelkedő nyúlvánnyal is fellép. À kultúra egyik jellemző edényformája a turbántekercses peremű tál ugyancsak jelentős számmal képviselt a temetőben. Rendszerint a perem alatt kis fül helyezkedik el. A forma általánosságára jellemző, hogy a kultúrának majdnem mindegyik lelőhelyéről ismerjük. A piliscsabai temetőben néhány ép példány mellett számos töredék jelzi a tál gyakoriságát (XI. t. 1, 9., V. t. 4. a-b, 6. a-c). Otthonos a délmorva podoli csoporton belül, 3 4 Szlovákiában Muzlán 3 5 és Chotinban, 3 6 Ausztriában Grossenzerdorf ban 3 7 többek között. Leggyakoribb talán a magyarországi csoport lelőhelyein. Szentendrén, 3 8 Tökölön, Yálon, Adonyban, továbbá számos egyéb lelőhelyről jelentős számban képviselik a típust. A kultúra jellemző sajátja továbbá egy pohár, illetőleg csészetípus, amelynél a perem a fül feletti részen kissé sarkosan felemelkedik. Ez azután jelentkezik két kis egymás mellett levő csücsök formájában, amelyek között a peremrész karéjosan kiképzett. Az előbbiek közé sorolható Piliscsabáról néhány darab (XII. t. 4., 7., IV. t. 3). Egy további példány inkább az utóbbi típus körébe sorolható (XII. t. 1). Ez a csészeforma nem mindenütt általános. így Ausztriából a stillfriedi csoportból egyelőre nem ismerünk ilyent. Viszont a névadó helyen Podoliban elég gyakori mindkét változat, gyakran bekarcolt díszítéssel. 3 9 Előfordul Szlovákia területén, pl. Chotinban. 4 0 Rendkívül gyakorinak mondható nálunk, ismerjük Szentendrén, Tökölön, Válón, Adonyban és Budakalászon egyaránt. A fenti lelőhelyeken mindkét peremképzési forma általános jellegűnek mondható. A podoli kultúra egy fülű urna vagy hasonló kisebb edénytípusaihoz kapcsolódik két hasonlóan egy füllel bíró, csupor formájú edény (XI. t. 2, III. t. 6). Ez a forma említhető erősen árkolt mintájú hassal, s gyakran a füle végén dudorral. Különösen Dél-Morvaországban, pl. Obranyban 4 1, azután Dályon gyakori ilyen jellegű kerámia. Hasonlóképpen gyakorinak mondható a váli, 3 2 Uo. XVI. t. 16. 3 3 Hoffilier, V., CVA III. Dalj. (Belgrade 1937) 1-34 t. 3 4 Solle, M., Jizni Morava v dobe halstatské. PA 46 (1955) 101 — 133, 1. kép 5. 3 5 Novotna, M., i. h. 141. kép. 3 6 Dusek , M., i. h. 259. kép 3. 3 7 Hetzer, K. — Willvonseder, K., i. h. 6. kép 6. 3 8 Tompa F., i. m. XVII. t. 5-6. 3 9 Cervinka, I. L., i. h. 144, 1. kép 6, 15. 4 0 Dusek, M., i. h. 259. kép 7. 4 1 Solle, M., i. h. 1. kép 6. *
