Folia archeologica 8.

Király Ferenc : Szibériai magyar fogolytáborpénzek

Szibériai magyar fogoly táborpénzek 209 tábor így ismét aprópénzhiánnyal küszködött. Hogy milyen nagy lehetett az aprópénz körüli zavar, bizonyítja az, hogy a nyomda nemcsak a yen század­részét kitevő sent, hanem az 1/1000 yen értéket kitevő rint is kénytelen volt kinyomatni. 1 1 A sorozat 1, 3, 5 rinből, valamint 1, 3, 5, 10, 20 és 50 senből áll. Eredetileg a nyomás japán papírra történt. Ez a gyakorlatban nem vált be, így a szükség­nek legmegfelelőbb kartonra nyomták a kisebb címleteket, vagyis a rineket és a senek közül az 1, 3 és 5-ös címletűt, míg a 10, 20 és 50 senesek anyaga író­papír. A tervezés és metszés munkáját ugyancsak Czókoly végezte. 1 2 1 rin értékjelzése fekete keretben, kartonra nyomva. Sorszám, az összes címletnél szereplő Posevitz hitelesítő aláírás már kézzel írott. A tinta színe piros (XLIV. t. 4). A 3 és 5 rines csak a címletben tér el az előbbitől. Hátlapjukon is van hitelesítő aláírás. Az Éremtár gyűjteményében ezenkívül van még, egy ívre nyomva, az előbb leírt kivitelben 3 db 1 rines, míg a másik íven azonos nyomatban két­két darab 3 és 5 rines lenyomata látható. Természetesen ezek a japán papírra nyomott íves címletek sem sorszámozva, sem hitelesítő aláírással ellátva nin­csenek, mivel nem voltak forgalomban. Az 1, 3 és 5 sen stílusban és kivitelezésben hasonlít a rinekhez. Eltérés csak a nyomás piros színében mutatkozik. A karton anyaga, valamint a sorszám és a hitelesítő aláírás változatlan (XLIV. t. 5). Az alapnyomás színe a 10 sennél piros, a 20-asnál sárga, az 50-esnél pedig zöld. A keret és az értékjelzés, valamint a díszítés mindhárom címletnél fekete. Különbség a kisebb értékektől abban is mutatkozik, hogy itt már sorozat is szerepel, mégpedig nyomdai szedéssel. Sorszámozás, hitelesítő aláírások vál­tozatlanul kézzel történtek. A pénzeken látható párhuzamos lyukasztás a bevonás utáni érvénytelenítést jelenti (XLIV. t. 6). A gyűjtemény tartalmaz japán papírra nyomott 2—2 darab 1, 3 és 5 senes címletű ívet is, míg a 10, 20 és 50 senesek egy-egy ívén 3 db azonos címlet van. A japán papíron nyomott ívek a hitelesítés jegyeit nem viselik magukon. 1920 őszén végre hosszas bolyongások, hányattatások után megnyíltak a krasznaja-rjecskai hadifogolytábor kapui, hogy szabadságot hirdessenek azoknak, akiket hosszú éveken át olthatatlan honvágy gyötört. A tábor felosz­latásával megszűnt a hadifoglyok tábori pénzének létjogosultsága is, hogy utána csak mint egy szomorú kor emléktárgyai szerepeljenek. Jól ismerjük a nikolszk-usszurijszki tábor történetét is. 1918 őszén alakították az oroszok, hogy a berezovkai hatalmas tábor hadi­foglyait el tudják helyezni, mivel a szövetséges japán csapatoknak a táborra szükségük volt. 1 3 A nikolszk-usszurijszki tábor gyűjteménybeli hadifogolypénzek három csoportba, kiadásba sorolhatók be : 1 1 Czókoly István levele 1920. XII. 29-én. MNM. Éremtára Irattárában 863-06 — 18/1956. szám alatt. 1 2 Farkas J., i. m. 20. 1 3 Magyar Ifjúság. II. 1 — 3. sz. (1921. január—március) 5. 14 Folia Arch. VIII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom