Folia archeologica 8.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Widemann-metszetek után készült olajportrék

Widemann-metszetek után készült olajportrék 177 A második generációban teljesedésbe ment kívánság mellett tanúskodik Magyar Balázs, Zápolya István, Zay Ferenc és Gonzaga Ferdinánd portréja, a XV—XVII. századi hivatali elődök megörökítése. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a válogatás nem önkényes, hanem Magyar és Zápolya esetében későbbi erdélyi vajdákról van szó, míg Zay és Gonzaga Erdély, illetőleg Havasalföld életébe nyúltak bele elhatározólag tisztüknél fogva. Csáky középső fia, István országbíró lett.

4

7 Nádasdy Ferenc, a nagybátya Csáky László, Forgách Ádám és a XV. századi Báthori István az általa elért méltóságról is tanúskodnak. Bár Báthori szereplése mint erdélyi vajdáé is indokolt. Csáky legkisebb fia, László Erdélyben vitt Apaffy alatt szerepet.

48 Az ő működésének emlékét őrzik a Teleki Mihályt és fiait ábrázoló festmények. Az utóbbiak, mint már megjegyeztük, újra vannak feliratozva és keltezve. A családi, személyi és hivatali vonatkozások után vessünk még egy pillantást festményeinkre a magyar történelem folyamának szemszögéből. Legkorábbi történeti alakunk Hunyadi János, akinek szerepeltetése emlékeztet rá, hogy a nagy törökverő hős a Csákyak udvarában apródkodott.

4

9 A család tagjai ennek köszönhetik a János és Mátyás udvarában elfoglalt előkelő helyüket. Ezzel kapcsolatosan mutatunk rá, hogy a festmények között derekasan képviselve van Mátyás király kora is. Jelentős az a hely is, amit a Mohács utáni kettős királyság méltóságai mindkét tábor részéről elfoglalnak a sorozatban. A Csákyak közül párthívei voltak Szapolyainak és Ferdinándnak egyaránt.

50 A XVII. század történelmi mozgalmaiból a német császárság Erdély megszerzésére irányuló törekvéseivel kapcsolatos férfiak arcképeit látjuk, ami könnyen magyarázható, hiszen Csáky István is egy ilyen próbálkozás főszereplője volt. Összegezve vizsgálódásaink eredményét, megállapíthatjuk, hogy a Widemann-féle arcképek mintaként való használata a XVII. század második felétől egészen a XVIII. század közepéig nyomon követhető e sorozat darabjai között. A különböző festők kezétől származó művek megvilágítják a metszet-séma átvételének módozatait. Ezenfelül jelentős adatokat szolgáltatnak egy XVII. századi magyarországi „uomini illustri" arcképsorozat összetételére vonatkozólag. Az összeállítás szempontjai híven tükrözik a család korabeli hatalmi helyzetét, céljait és érvényesülésének útját. A tanulmányban feldolgozott képek katalógusa Az itt következő felsorolás előtt röviden tisztázni kívánjuk katalógusunk szempontjait. A portrék technikája kivétel nélkül olajfestmény, vászonra festve, így ezt helytakarékosság miatt nem jegyezzük meg minden darab után. A Widemann-metszetek után készült portrék feliratban vagy kompozícióban való eltéréseivel részletesen foglalkozik Cennerné Wilhelmb Gizella : Widemann Éliás magyar arcképsorozatai c. idézett cikkében, így ezekre újólag nem történt utalás. A nem Widemann-előképekre visszamenő darabok említését azért kezdjük a felirattal, mert az attribuciók ezek hibáinak kijavítása árán eszközölhetők. 4

7Nagy I., i. m. III. 88. 4

8 Uo. III. 81. 4

9 Uo. III. 72. 5

0 Uo. III. 75, 77. 12 Folia Arcb. VIII.