Folia archeologica 8.

Éri István: Adatok a kígyóspusztai csat értékeléséhez

Adatok a kígyóspusztai csat értékeléséhez 143 (L. a mellékelt térképvázlaton.) Kígyóssal Ny-ról Zána, É-ról Pálos, K-ről Üllés puszták határosak, ezek a középkortól folyamatosan fennmaradt helynevek elpusztult kun falvak nevei. Sem Kígyós, sem a vele D-ről határos Mérges helynév nem ismeretes azonban középkori oklevelekben. Mindkettő a XVII. század második felében merül fel először, előbb Mérgesé 1657-ben,

2

2 majd Kígyósé 1683-ban.

2

3 Milyen néven szerepelhetett tehát a középkorban a Kígyóspuszta területén állott falu? Gyárfás István egy 1493-ból fennmaradt oklevél adatai alapján egy Asszonyszállása nevű kun falut helyez erre a vidékre. A fenti oklevél birtokosztozkodásról szól. Majossa (másként Tóth) László és Domokos nemesek (akik, mint egy 1473-as adatból ismert,

2

4 Majosszállása [ Majsa], illetve Halas székkapitányai) megosztoznak Majossa Mihály és István nemesekkel eddig közös birtokaikon. Üllés, Kömpöc, Csólyos, Atokszállása (ma Atokháza) nevű földek elosztása után Asszonyszállásra került a sor : László és Domokos a Szeged felé eső keleti, Mihály és István pedig a Balotaszállása felőli nyugati részt kapták. Miután a Kiskunság e vidékén valaha állott települések legtöbbjének helyét pontosan rögzíteni tudjuk, s csupán a Kígyós — Mérges pusztán állottakról nem voltak adatok, feltétlen elfogadható Gyárfás vélekedése, hogy ,, . . . ezen Aszszonyszállás a mai Kígyós nevű majsai és Mérges jászberényi puszták vidékén feküdt".

2

5 A további kérdés most már az, hogy Asszonyszállása a két puszta melyikén lehetett? Mérgespuszta területén ez ideig nem kerültek elő középkori település nyomai, Kígyóson viszont igen. XVI. és XVIII. századi adatok összevetése alapján Asszonyszállása és Kígyós azonos területet jelző nevek. Feltételezhetjük azonban, hogy Asszonyszállása területe mindkét pusztára kiterjedt, hiszen még egy, erre a vidékre rögzíthető kun település nevét nem ismerjük, s a puszta XVII. századi Mérges—Kígyós nevű részekre való kettéválasztása, az Asszonyszállása név egyidejű eltűnésével, ezt a feltevést megengedhetővé teszi. — A kérdésben Mérgespuszta területének alapos átkutatása (erre terepbejárásom alkalmával az idő rövidsége miatt, sajnos, nem kerülhetett sor) s újabb okleveles adatok ismerete nélkül véglegesen nem dönthetünk, de az eddig előkerült adatok alapján is indokoltnak látom, hogy Asszonyszállása egykori kun település határait részben vagy egészben Kígyós határaival azonosítsuk, s a falu helyét ezen a pusztán keressük. Vizsgáljuk meg az Asszonyszállásra vonatkozó többi történeti adatot. Ezek közül a legkorábbi sem megy vissza tovább a XV. század közepénél. Van viszont ezzel szemben két XIV. századi adatunk, melyben Asszonyfalva szerepel, mint erre a környékre való helység. A két nevet vajon mennyiben egyeztethetjük? Asszonyfalvát először 1337-ben, Bodrog megyei birtokként említik.

2

6 Ezt a helyet Csánky — egy későbbi, 1401-es oklevél

2

7 adatait is figyelembe 2

2 Gombkötő János jász kapitánynak adományozott, gazdátlan bácskai helységek között. — Nagy-Szeder I., Kiskun-Halas Város Története, Oklevéltárral. (Kiskun-Halas 1926) I. 96. 2

3 Eszterházy Zsigmond jászkun főkapitány rendeletében felsorolt szegedi puszták között. — Nagy-Szeder /., i. m. I. 142. 2

4 Gyárfás /., A jászkunok története III. (Bp. 1870 — 1886.) 297. 2

5 Gyárfás I., i. m. III. 333 — 334. 2

6 Zichy Okmánytár I. 523. 2

7 Uo. V. 240.